Valódi polgárháború dúl Dél-Szudánban

Szöveg: Nyulas Szabolcs | 2014. január 19. 10:17

Az már nem kérdés, hogy milyen konfliktus dúl Dél-Szudánban, a közép-afrikai országban: egy valódi polgárháború, amelyet az ország elnökének hatalmi ambíciói robbanthattak ki. Mostanra azonban már nem csak két etnikum rivalizál egymással, hanem lassan az egész állam területén harcok folynak, a kérdés csak az, hogy teljesen kicsúszik-e a vezetők kezéből az ellenőrzés és anarchiába süllyed az ország, vagy viszonylag gyorsan sikerül felülkerekednie valamelyik félnek – mondta lapunk kérdésére Marsai Viktor Afrika-kutató, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem oktatója.

A szakértő szerint mostanra világosan látszik, hogy a konfliktus főként etnikai jellegű, amely arra vezethető vissza, hogy a nyár folyamán Salva Kiir, a jelenlegi, dinka etnikumú elnök menesztette Riek Machart, a nuer népcsoporthoz tartozó alelnököt. Decemberben a köztük levő viszony annyira elmérgesedett, hogy az elnök puccsról beszélt, de már akkor tudni lehetett, hogy valójában belső hatalmi harcokról van szó és egyszerűen félre akarta állítani saját ellenzékét. Mostanra az állam, valamint a hadsereg is kettészakadt és mindkét félhez csatlakoztak a nuer vagy dinka származás alapján csoportosuló milíciák, így valódi polgárháború lett a két politikus hatalmi vetélkedéséből. Óvatos becslések szerint a december közepe óta tartó harcokban eddig körülbelül 2000 ember vesztette életét, de más információk alapján akár a 10 ezret is elérheti a halottak száma, míg legalább 200 ezren váltak földönfutóvá.

Pihenőben a kormányhoz hű erők a bentiui harcok után

Eközben már majdnem három hete egyeztetnek egymással a felek Etiópiában, de úgy tűnik, hogy nem közeledtek egymáshoz az álláspontok. Itt meg kell jegyezni, hogy a tárgyalásos rendezésre inkább a kormányerők hajlanak, míg a felkelők bizonyos tagjaik szabadon bocsátásához kötnének minden további megállapodást, amire pedig az előbb említett fél nem hajlandó. „A probléma igazából az, hogy míg politikai szinten zajlik valamiféle közeledés, addig a terepen váltakozó sikerrel tovább folynak a harcok" – fűzte hozzá Marsai. A stratégiailag fontos helyszínek – általában az olajmezők és a finomítók – többször is gazdát cseréltek: legutóbb például Bentiu városát, amely az olajban gazdag Unity szövetségi állam székhelye, sikerült véres harcok árán visszafoglalniuk a kormányerőknek a lázadóktól. Hasonlóan heves harcok voltak Bor városánál is, amelyre a lázadóknak sikerült rátenniük a kezüket. A helyzet jelenleg egyáltalán nem stabil, még az is kérdéses, hogy az olajtermelést be tudják-e újra indítani – vélte a szakértő.

A mostani helyzetet bonyolítja, hogy az olaj miatt a környező államoknak – talán az egy Szudánt leszámítva – sem érdeke egy elhúzódó konfliktus, ezért több mint valószínű, hogy beavatkoznak majd; az ugandai hadsereg például már most jelen van 1500 katonával, illetve az ENSZ is a helyszínen tartózkodik, és több menekülttábort is létrehoztak, amelyeket jól védenek, ezért sem volt több halottja az eddigi összecsapásoknak. A harcok egyébként főleg a Fehér-Nílus mentén, a nagyobb városok környékén, vagyis az ország középső, a keleti és az északi területein folynak, de érkeztek olyan hírek is, hogy már nem csak a nuer és a dinka népcsoportok küzdenek egymás ellen, hanem más etnikumok is fegyvert ragadtak. „Szomorú, hogy végül odáig jutottak az események, hogy a felek kijátszották az etnikai kártyát, ami Afrikában egyébként eléggé megszokott. Így mára az a veszély is fennáll, hogy kicsúszik a vezetők kezéből az ellenőrzés és hasonló helyzet alakul ki, mint a Közép-afrikai Köztársaságban, ahol hiába győzött az első muszlim elnök, az őt hatalomba segítő szervezetnek már nem volt ura többé és a Séléka harcosai folytatták a kegyetlenkedéseket – mutatott rá Marsai Viktor.

Strucc szalad át Bentiu kihalt, szétlőtt utcáin, miután a kormányerők visszafoglalták a várost

Dél-Szudán egy 620 ezer négyzetkilométeres ország, vagyis körülbelül hétszer akkor, mint Magyarország, de a fent említett városok körzetei is óriásiak. Az állam esetleges összeomlása destabilizálhatja a teljes közép-afrikai régiót, amelyet már így is különböző konfliktusok terhelnek. Ha sikerül tárgyalások mentén megegyezni, akkor hamar véget érhetnek a harcok, de erre nem sok remény van, mivel mindkét fél, de főleg a lázadók, nagyon kemény hangot ütnek meg. „Egyelőre nem látszik a megoldás, amely egyébként sem vetne véget például a kisebb összetűzéseknek, amelyek már nagyon régóta elő- előfordulnak ezeken a területeken" – fűzte hozzá Marsai Viktor.

Magyarországról elsőként érkeztek orvosok és gyógyszerek Dél-Szudánba, hogy a közelmúltban történt fegyveres konfliktusok után segítsenek – mondta Kveck Péter kairói nagykövet nemrégiben az MTI-nek. A Baptista Szeretetszolgálat két orvosa naponta több tucat sebesültet lát el Jubában: mások mellett egy néhány nappal ezelőtt meglőtt kétéves kisfiút is megoperáltak. A gyermek anyja meghalt a harcokban, apját nem találják. Kveck Péter arról is beszélt, hogy az ország sok szállal kötődik Magyarországhoz, hiszen vezetői közül többen itt tanultak, szereztek diplomát a hetvenes-nyolcvanas években, köztük a dél-szudáni parlament felsőházának elnöke, Joseph Bol Chan, aki a mai napig kitűnően beszél magyarul. Kveck Péter hangsúlyozta: Magyarország az első ország, amely orvosokkal és gyógyszerekkel segíti Dél-Szudánt. Kedd délelőtt az ország egészségügyi minisztere is fogadta a csoportot, és azt mondta, hogy nagyra értékelik a gyors segítségnyújtást.