Felborítja a regió egyensúlyát, ha Kína Sz-400-as orosz légvédelmi rendszert kap

Az Sz-400-as Triumf (NATO kódnevén: SA-21 Growler) megvásárlásáról úgy tudni, hogy 2010 óta folynak róla a tárgyalások, de a jelek szerint az ukrán válság, illetve a kapcsolódó Oroszország-ellenes szankciók a Moszkva és Peking közötti mielőbbi megállapodás irányába hatnak. Megfigyelők megjegyzik, amennyiben az üzletet nyélbe ütik, úgy a két ország között ez lesz a harmadik fegyverszállítási megállapodás az idei évben.

A védelmi célokat szolgáló Sz-400 Triumpfot, amely a kínai hadseregben már rendszeresített Sz-300-as továbbfejlesztett változata, a világ egyik legfejlettebb légvédelmi rakétarendszereként tartják számon. Rakétái 400 kilométeres távolságig és 30 kilométeres magasságig vethetők be harci gépek, drónok és manőverező robotrepülőgépek ellen, de képesek közepes hatótávolságú ballisztikus rakéták megsemmisítésére is.

Egy, a hongkongi lapnak nyilatkozó indiai katonai elemző úgy vélte, ha ez a légvédelmi rendszer a kínai hadsereg birtokába kerül, az lépéskényszerbe hozza a szintén nagyrészt orosz fegyverekre hagyatkozó Indiát, még ha védelmi stratégiáján nem is fog változtatni. Rajeswari Rajagopalan szerint a fejlemény mindenképpen felborítaná a térség katonai egyensúlyát, hatással lenne az ázsiai geopolitikai helyzetre.

Vang Hszü-tung, a pekingi kormány tanácsadója azt hangoztatta, hogy Kína rendelkezik más fejlett fegyverekkel és rakétarendszerrel. Példaként említette a DF-21D hajók elleni ballisztikus rakétát, amelyet a „repülőgéphordozók gyilkosának" is neveznek, valamint DF-41-et, a világ egyik legnagyobb hatótávolságú rakétáját, amellyel az Egyesült Államok teljes területét el tudják érni. Szerinte az Sz-400-as azt a lehetőséget kínálja Peking számára, hogy ne kelljen egy hasonló rendszer kifejlesztésével foglalkoznia, miközben a Kelet-kínai- és a Dél-kínai-tengeren tapasztalható feszültség készenlétet igényel a kínai hadseregtől.

Antony Vung Tung, makaói illetőségű katonai szakértő két dolgot emelt ki a hírrel kapcsolatban, az egyik, hogy az Egyesült Államok bizonyára nem hagyja válaszlépés nélkül a kínai fejlesztést, másrészt úgy vélte, Kína a vásárlás által technológiai tudáshoz is fog jutni. Megjegyezte még: a Moszkva elleni szankciók mindenképpen Peking malmára hajtják a vizet.

Megfigyelők emlékeztetnek arra, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök korábban már elvben engedélyezte az Sz-400-as rendszer eladását Kínának, de a vélemények továbbra is megoszlanak arról, hogy a szállítás mikor kezdődhet el. Feltételezések szerint nem előbb, mint 2017-ben, amikorra az orosz hadsereg igényeit nagyrészt kielégítik, és Oroszország megkezdi az interkontinentális ballisztikus rakéták és a szuperszonikus repülőgépek támadásai ellen is bevethető Sz-500-as rendszerének hadrendbe állítását.