Légy képben!
Szöveg: Trautmann Balázs | 2015. augusztus 23. 11:16Az első világháború katonai repülőgépeinek hajózói csak egy vékony bőr fejvédővel indulhattak feladataik végrehajtására. XXI. századi utódaik pedig sisakjuk segítségével akár a repülőgépen is átlátnak…
Legyen szó merev- vagy forgószárnyas repülőgépekről, szuperszonikus vadászgépről, lassú szállítóhelikopterről, a gépek hajózóinak fejét ma már szinte minden légierőben megfelelő sisak védi. A többnyire speciális műanyagból készített sisakok feladata sokrétű. Az elsődleges cél persze a védelem. A sisak kulcsfontosságú szerepet játszik például a repülőgép nem tervezett elhagyásakor, azaz katapultálás vagy ejtőernyővel történő kiugrás esetén – legyen szó a nagy sebesség miatti erős légáramlat hatásainak kivédéséről vagy az éjszaka az erdőbe érkező pilóta fejének védelméről.
Az 1940-es évek: egyszerű fejvédő, minimális védelmi funkció.
A megfelelő anyagú ellenző nemcsak a napsugárzás és az UV-sugárzás ellen védi viselője szemét, de a ma már egyre gyakoribb lézeres besugárzás fényét is kiszűrheti. A szem mellett a fület is védi a hangszigeteléssel ellátott sisak: aki mondjuk ült már egy Mi–17-es deszantterében, pontosan tudja, miről van szó.
A sugárhajtású P-80-as vadászgéppel kezdődött a sisakok fejlődésének új szakasza.
A folyamatos fejlődés során ma már nemcsak a pilóta fülét, hanem a szemét is igénybe veszi a sisak. A pilótafülkék műszerfalát először a szélvédő elé helyezett, átlátszó kijelzők (HUD) egészítették ki, ahol a repülés szempontjából fontos adatok láthatók. Később (néhány típusnál) ide már az előrefigyelő infravörös kamera képe is felkerült. Az informatika fejlődése pedig lehetővé tette, hogy az egyre nagyobb teljesítményű, de egyre kisebb méretű számítógépeknek köszönhetően a sisakok szemellenzői alakuljanak át mindent látó és megmutató információs felületté.
A sugárhajtású gépekkel együtt érkezett a műanyag héjú védősisak.
Az úttörő
Az első, mai értelemben vett modern sisakrendszer az AH–64A Apache harci helikopterekhez kifejlesztett, 1987-ben hadrendbe állt IHADSS (integrált sisak- és információs rendszer) volt. A Honeywell fejlesztette M142 IHADSS-rendszer a pilóta és a légilövész jobb szeme elé helyezett, átlátszó, 40×30 fokos látómezőben használható képernyőn alapult. Az IHADSS képernyőjén a helikopter repülésével, fedélzeti és fegyverrendszereivel kapcsolatos információk jelentek meg. A lövész képes volt a gép orrában lévő (nappal és éjjel vagy rossz időjárási viszonyok között használható) optikai rendszert is irányítani. A gépágyú is vezérelhető volt vele, először megvalósítva az azóta széles körben elterjedt „oda lövök, ahova nézek" célzási módszert. A képet egy 2,54 mm átmérőjű, hagyományos katódsugárcsöves képernyőn jelenítette meg az IHADSS számítógépes rendszere, majd ezt a képet vetítették a pilóta szeme elé elhelyezett, átlátszó, speciális kijelzőre.
Királyi védelem: Harry herceg képzett Apache-lövész.
A MiG–29 Fulcrum és a Szu–27 Flanker vadászgépek fülkéiben tűnt fel először a ZS–5 sisakhoz rendszeresített Shchel–3UM–1 sisak-célzórendszer. Segítségével a pilóta a nagy manőverezőképességű, rövid hatótávolságú, infravörös önirányítású R–73 (AA–11 Archer) légvédelmi rakétákkal foghatta be az ellenséges repülőgépet, majd indíthatta a rakétát.
Ez a rendszer komoly előnyt jelentett a manőverező légi harcok közben. A rendszert és annak továbbfejlesztett változatait a mai napig használják a volt szovjet, majd orosz gépeket hadrendben tartó légierők.
A Griffek szeme
A Saab Aerosystems és a BAE Systems 2003 óta dolgozik együtt a JAS–39 Gripen vadászbombázó repülőgépekhez kifejlesztett Cobra sisakrendszeren. A jellegzetes alakú sisakkal már több hadgyakorlaton és tesztrepülésen dolgoztak a gyári berepülőpilóták, de Svédország mellett a Dél-afrikai Köztársaság is rendszeresítette Gripenjeihez. A Cobra, technológiai megoldásait az Eurofighter Typhoon repülőgéphez kifejlesztett Stryker sisakrendszerből örökölte. Egy Mil-Std 1553B szabványú adatsínnel csatlakozik a repülőgép számítógépes rendszereihez. Ennek köszönhetően közvetlenül a pilóta szeme előtt jelennek meg a repüléssel és a fegyverzettel kapcsolatos információk. Így a pilóta anélkül „lehet képben" a gép fedélzeti rendszereinek állapotát, illetve a felderített adatokat illetően, hogy a műszerfalra pillantana.
A mindentudó Cobra: az apró púpok rejtik a fej mozgásának meghatározásához szükséges apró LED-eket.
A Cobra alkalmas légi és földi célok befogására, valamint a céladatok folyamatos megjelenítésére is. Azt, hogy hova néz a pilóta, a fej mozgását követő, speciális, tizenhat LED-et alkalmazó rendszer határozza meg. Ettől lesz a Cobra jellegzetesen rücskös kialakítású. A LED-ek fényét három nagy sebességű kamera figyeli, s ennek alapján „tudja" a repülőgép, mire kíváncsi a pilóta. A sisakon egy nappali fényviszonyok között alkalmazható kamerarendszer is található, amely a repülés utáni kiértékelést segíti, hiszen rögzíteni képes a külvilágot és azt is, mikor hova nézett a hajózó. Mindezek mellett, a kifinomult hangrendszer segítségével, a veszélyt jelző hangokat onnan hallja a pilóta, ahonnan azok érkeznek, ezzel is segítve a légi helyzetkép gyors feldolgozását.
A legdurvább
Egy átlagos mozinéző gondolkodás nélkül elhinné, hogy az F–35 Lighnting II nehezen észlelhető kialakítású, ötödik generációs vadászbombázó repülőgéphez fejlesztett harmadik generációs sisakrendszer, a HMDS (Helmet-Mounted Display System) egy sci-fi film kelléke. Pedig nem: az amerikai Rockwell Collins és az izraeli Elbit Systems közös leányvállalata, a Vision Systems International mérnökei a világ jelenleg legmodernebb, fejre helyezhető információs központját fejlesztették ki. A sisak feleslegessé is tette a HUD használatát a pilótafülkében, hiszen annak minden funkcióját átvette. A repülőgép összes fontos adata (sebesség, magasság, repülési irány, figyelmeztetések és céladatok) mind a sisakba épített speciális, átlátszó kijelzőre vetítve jelennek meg. Sőt, a hat – a repülőgépbe integrált, kifelé néző, nappal és éjjel is működő – kamera képét is megjelenítheti a pilóta, a fejmozgását figyelő rendszerrel együttműködve. A hajózó így a szó szoros értelmében „átlát" a repülőgépen. Ennek megfelelően nincs szükség különálló éjellátó szemüveg használatára sem.
IHADSS, a célzórendszerek úttörője.
A sisak fejlesztésénél kiemelt szempont volt a minél könnyebb tömeg elérése, illetve a sisakrendszer súlypontjának optimalizálása. Nem mindegy ugyanis, hogy a nagy túlterheléssel járó manőverek során mekkora tömeget kell megtartania a hajózó nyakizmainak…
A külső zajokat a passzív hangszigetelés mellett aktív zajcsökkentő rendszer is csökkenti, s természetesen itt is működik a veszély irányából megszólaló hangrendszer. A pilóta munkájának rögzítését a HMDS esetében is különálló kamerarendszerrel oldották meg.
Második csapás
A Cobra sisakrendszer kapcsán jelent meg a BAS Systems Stryker sisakja: ennek immár a második generációs változatát kínálja a cég. A sisak integrált éjellátó kamerarendszert kapott. A gyártó szerint a merev- és forgószárnyas repülőgépeken egyaránt használható Stryker II, a modernizált képmegjelenítő technológiának köszönhetően, még jobb éjjellátó képességet kölcsönöz a sisaknak, emellett nappal is tökéletesen működik. A sisak egyaránt használható analóg és digitális műszerfallal felszerelt repülőgépeken. Sőt, a jelenleg használt Stryker helyett bármiféle fejlesztési-integrálási munkálatok nélkül használható a Stryker II. A gyártó az Eurofighter Typhoon-felhasználók mellett nem titkoltan a Gripen-üzemeltető országokat is megcélozta a rendszerrel, konkurenciát teremtve a szintén BAE Systems-közreműködéssel elkészült Cobrának.
Fotó: internet
Forrás: Magyar Honvéd 2015. augusztus
