Sorsfordító fegyverek, híres tervezők

Farmerből fegyvertervező

Samuel Colt nevét hallva, a forgótáras pisztoly, a víz alatt használható robbanószerkezet és a víz alatti távírókábel jut eszünkbe. Az amerikai fegyvermestert azonban számos találmánya közül ismétlő fegyvere tette világhírűvé, emellett a közkedvelt pisztoly haláláig körülbelül tizenöt millió dolláros vagyonhoz segítette hozzá. A kalandos életű feltaláló már gyermekkorában elhatározta, hogy megdönti azt a tévhitet, miszerint nem lehetséges olyan fegyvert készíteni, mely egymás után több lövést is képes leadni. Állítólag matrózként dolgozva, éppen egy India felé tartó hajón jött rá a forgótáras pisztoly szerkezetének alapjaira: visszaemlékezései szerint a kormánykerék nyomán kristályosodott ki a fejében az a gondolat, hogy forgó cellák segítségével egymás után több lövést is le lehetne adni. Samuel Colt még az indiai utazás során elkészítette – fából – egy ilyen fegyver prototípusát, majd, miután hazatért, apja és egy baltimore-i fegyverkovács segítségével az első Coltot is összeszerelte.

Browning, a fegyvertervezés Edisonja

Az amerikai John Moses Browning százhuszonnyolc, fegyverekkel kapcsolatos szabványával a modern automata és félautomata fegyverek tervezői között világviszonylatban is kiemelkedő. A Browning által tervezett termékek szinte valamennyi lőfegyver kategóriát befolyásolták. Számos katonai és polgári típusú lőfegyvert, lövedéket, fegyvermechanizmust fejlesztett ki, melyekből egyesek szerte a világon még napjainkban is használatban vannak. Az első fegyverét édesapja fegyverműhelyében készítette tizenhárom évesen, az első szabadalmát pedig huszonnégy évesen, 1879-ben fogadták el. Leghíresebb munkája az M1911 típusjelű, normál elsütőszerkezettel szerelt, öntöltő pisztoly. A fegyver tulajdonságairól mi sem árulkodik jobban, minthogy több mint hetven éven át volt az amerikai fegyveres csapatoknál rendszeresített hadipisztoly.

Gatling – az első géppuska atyja

A világ első géppuskáját az amerikai feltaláló, dr. Richard J. Gatling tervezte 1861-ben, a következő évben pedig már szabadalmaztatta is találmányát, a később róla elnevezett Gatling-géppuskát. Habár a fegyver képes volt a folyamatos tüzelésre, működtetéséhez szükség volt egy személyre, aki egy kurbli segítségével forgatta a csöveket; ezáltal nem nevezhetjük igazi automata fegyvernek. A feltaláló később azt nyilatkozta: azért hozta létre ezt a fegyvert, hogy csökkentse a hadseregek létszámát, ezáltal csökkentse a háborúban eleső katonák számát is.

Maxim és az automata fegyverek

A világ első automata fegyverét az amerikai születésű brit feltaláló, Sir Hiram Stevens Maxim fejlesztette ki 1884-ben. A fegyver mechanizmusa a történelem legkorábbi hátrasiklással üzemeltetett működési elvét alkalmazta. Az ötlet az volt, hogy tüzeléskor a hátrasiklás energiáját felhasználva mozgatnak egy zárt zárat vagy egy karos mechanizmust, amely kiveti az üres töltényhüvelyeket és betölti a következő töltényt. Ez az elv sokkal eredményesebb és kevésbé munkaigényes volt, mint a korábbi gyorstüzelő fegyvereké.

A leghíresebb magyar fegyvertervező

Ha nagy jelentőségű, világhírnek örvendő magyar fegyvertervezőkről beszélünk, elsősorban Teller Edét kell megemlítenünk. A magyar–amerikai atomfizikusi élete jelentős részét az Amerikai Egyesült Államokban élte le, és sikereit is főként ott érte el. Legismertebb a hidrogénbomba-kutatásokban való aktív részvétele, emiatt mint a „hidrogénbomba atyja" vált közismertté. Amikor a Szovjetunió felrobbantotta első atombombáját, Truman elnök elrendelte a fúziós fegyver kidolgozását Los Alamosban, majd 1952-ben sikeresen ki is próbálták az első amerikai hidrogénbombát. A robbantás kapcsán jelentős ellentét keletkezett az amerikai atomtudósok között. Teller látva, hogy a Los Alamos-i tudósok nincsenek egyértelműen a következő fegyvergeneráció kifejlesztése mellett, nagy energiával küzdött egy új termonukleáris kutatólaboratórium létrehozásáért. Ennek eredményeképpen az amerikai Atomenergia Bizottság Észak-Kaliforniában megalapította a Lawrence Livermore Laboratóriumot, amelynek Teller tanácsadója, igazgatóhelyettese, végül igazgatója lett. Befolyását mi sem jelzi jobban, mint az az eset, mikor Reagan Gorbacsovval találkozott és Gorbacsov föltétlenül ragaszkodott ahhoz, hogy Amerika csillagháborús elképzeléseit elvesse. Ekkor Teller volt az, aki az elnököt biztatta: „nem engedni, elnök úr, nem engedni!"

Király Pál és az első modern magyar géppisztolyok

Bár Király Pál neve csak a fegyverbarátok körében cseng ismerősen, kiváló tervezői munkája miatt mégis helye van ebben a válogatásban, hiszen a róla elnevezett fegyvereket méltán nevezhetjük a második világháborús géppisztolyok királyának. Az általa tervezett két fegyvertípus a magyar fegyvergyártás legnagyobb sikereként értékelhető, sok tekintetben felülmúlta a német MP-40-t és a szovjet PPS-t is. A gépészmérnöki karon végzett fiatal tervező Svájcban, a SIG fegyvergyárban kezdte mérnöki karrierjét. Többek között nevéhez fűződik a Neuhausen gépkarabély megalkotása. Hazatérte után 1929-től a Danuvia fegyvergyár munkatársa lett. Itt, a Neuhausen gépkarabély terveinek módosításával alkotta meg a 39 M géppisztolyt. Ebből viszonylag kevés darab készült, mert a gyártási folyamat gyorsítása, illetve a tapasztalt hibák kijavítása érdekében átálltak a már terveiben létező 43 M géppisztoly gyártására. Az alaptípustól eltérően az új változatot már kihajtható válltámasszal gyártották, emellett számos praktikus módosítást is eszközöltek a fegyveren.

A legtöbbet használt karabély és méltán híres tervezője

Aligha akad híresebb fegyver a világon, mint az AK-47-es, és híresebb tervező, mint a tavaly decemberben elhunyt Mihail Tyimofejevics Kalasnyikov. Számára a világhírt az 1947-ben tervezett gépkarabély egyszerű felépítése, igénytelensége és kiváló hadrafoghatósága hozta meg. A gépkarabélyt számtalan fegyveres konfliktusban alkalmazták, illetve alkalmazzák ma is, a világon a legnagyobb számban elterjedt fegyvert- legalább 100 millió példányt értékesítettek belőle világszerte. A gépkarabély megfordult Vietnam dzsungeleiben, Irakban, Afganisztánban, és többször is legyőzte amerikai vetélytársát, az M16-ost. A híres fegyver túlélte a Szovjetuniót, az idős tervező pedig még élt, amikor múzeumot nyitottak neki szülőfalujában, Kurjában, az oroszországi Altaji területen. A múzeum bemutatja Kalasnyikov gyermek- és ifjúkorát, a világhírűvé és rendkívül elterjedté vált gépkarabély elkészítésének történetét, valamint a tervező életútját is.

Mil, a helikoptertervezés Kalasnyikovja

Helytálló ez a megnevezés, hiszen a Mihail Leontyjevics Mil által tervezett helikopterek hasonló szerepet töltöttek és töltenek be a légiharcban, mint Kalasnyikov fegyverei a katonák kezében. Olyan erős, időtálló konstrukciók kerültek ki a kezei közül mint a Mi–8, Mi–10, Mi–12 és Mi–24 helikopterek, melyek a mai napig számtalan ország hadseregében teljesítenek aktív szolgálatot. A sikeres tervező 1931-ben fejezte be főiskolai tanulmányait, és a szovjet repülőgépipar egyik fő kísérleti központjában, a Központi Aero- és Hidrodinamikai Intézetben kezdett el dolgozni. A második világháború alatt az üzemeket evakuálták a keleti területekre, így Mil a Szverdlovszki területre került, ahol repülőgépek fejlesztésével foglalkozott. A háború után Mihail Mil egy helikopterek kifejlesztésére Moszkvában létrehozott tervezőiroda főkonstruktőre lett. 1951-ben az ő vezetésével hozták létre az első szovjet sorozatban gyártott helikoptert, a Mi–1-et. 1964-ben kinevezték az OKB–329 tervezőiroda vezetőjévé. Halála óta a Mil helikoptereket gyártó Moszkvai Helikoptergyár viseli a nevét.

A legnagyobb szovjet repülőgép tervező

Mikojan Anton Ivanovics nevének első két betűjével találkozunk leginkább. Nem is akárhol, hanem a MiG mozaikszóban. A leghíresebb vadászgépek tervezője a Zsukovszkíj Repülőgép Tervező Akadémia elvégzése után katonai átvevőként dolgozott egy repülőgépgyárban. 1936-tól a Polikarpov repülőgép-tervező iroda helyettes vezetőjévé lépett elő, négy év múlva pedig kinevezték a Repülőgépgyártás- Kísérleti- és Tervezőiroda főkonstruktőrévé. Még ebben az évben az évben M.J. Gurjeviccsel közösen kifejlesztették az akkori idők leggyorsabb sorozatgyártású magassági vadászrepülőgépét, amelyet tervezőik után MÍG-1- ként ismert meg a világ. A háború után tervezte a kombinált hajtóműves I-225 vadászgépet, majd 1946 tavaszán alkotta meg a MIG-9-et, az első sugárhajtóműves gépét. Egy év múlva pedig elkészült az első nyilazott szárny- és irányfelületű sugárhajtóműves modellje, a legendás MIG-15. Ezt követte az első szuperszonikus szovjet vadászgép, a MIG-19-es, amely már sorozatgyártásra is alkalmas volt. Négy év múlva az iroda kibocsájtotta a MIG-21 harcigépet, amely a hangsebesség kétszeresével képes elfogó feladatokat is végrehajtani.

(További Top 10-es összeállításainkat ide kattintva olvashatják!)