Újra tengeren a haditengerészeti F-35-ösök

Ez a harmadik alkalom 2014 novembere óta, hogy a típus hajófedélzetről üzemel, a mostani célja elsősorban a repülési tartomány kiterjesztése olyan alapfeladatok esetén, mint a fel- és leszállás. Ez magában foglalja a különböző külső felfüggesztések alkalmazását, a fel- és leszállást keresztirányú szélviszonyok között, és a félautomata leszálló üzemmód alkalmazását, amely a Delta Flight Path nevet kapta, és lényege, hogy a fedélzeti számítógép automata gázadással tartja megfelelő siklópályán a repülőgépet.

Szintén fontos vizsgálat tárgya lesz, hogy hogyan teljesít az áttervezett fékezőhorog a George Washington fedélzetén. Egy 2016-ban kiadott pentagoni jelentés szerint 2014 novemberében a USS Nimitz fedélzetén 122 próbálkozásból minden esetben sikerült a drótkötél elkapása, azonban tavaly októberben a USS Dwight D. Eisenhower fedélzetén 62-ből 7 alkalommal sikertelen volt a próbálkozás. Utóbbi esetben azonban figyelembe kell venni, hogy a teszteredményeket torzította az a tény, hogy a szokásos négyből egy drótkötél akkor éppen üzemen kívül volt az Eisenhoweren. A jelenlegi tesztek során augusztus 14-től egészen 17-éig a beszámolók szerint az összes tervezett drótkötél elkapás sikeres volt.

További vizsgálat tárgyát képezi a típushoz kapcsolódó karbantartási feladatok elvégzése a hajófedélzeten illetve a fedélzet alatti hangárban. A gépek segédhajtóműve (APU) által generált forró levegő a törzsből felfelé áramlik ki, ezért fontos kideríteni, hogy ez nem okoz e sérüléseket a hangár plafonján, illetve hogy a kibocsátott gázok hogyan távoznak a hangártérből. Az F-35-ös 15 éves rendszerfejlesztési és demonstrációs programjának egyik utolsó állomása a hajófedélzeti tesztek teljesítése. A C variáns lesz a három közül az utolsó, amely eléri a hadrafoghatóságot, ez a tervek szerint 2018-ban következhet be. Összehasonlításul, az F-35B-t tavaly nyilvánították bevethetőnek, még a USAF A változatait idén nyáron. Eddig az F-35C vásárlását csak a US Navy, illetve a Marine Corps tervezi, előbbi 260, utóbbi 80 példányban. A gép a többi változattól 2,4 méterrel nagyobb fesztávolságában, illetve felhajtható szárnyvégeiben és megerősített futóműveiben különbözik, amelyek a tengeri üzemelést segítik elő.

Tavaly októberben az egyik földi tesztpéldány szárnyain repedéseket találtak 13 731 szimulált repült óra után, ami körülbelül 6 000-rel meghaladja ugyan az eredetileg tervezett élettartamot, ennek ellenére a gyártó dolgozik a megoldáson. A tesztek folytatása után 20 órával további repedéseket találtak, ezúttal a törzsön, ennek vizsgálata az utolsó elérhető információk szerint márciusban még zajlott.