Egy női huszár története operettköntösbe bújtatva

Lebstück Mária – Huszka Jenő legendás operettjének főhőse – a bécsi forradalom kitörése idején férfiruhát öltött és Lebstück Károly néven jelentkezett az egyetemi légióba. A forradalom leverése után Magyarországra jött, ahol büszkén folytatta katonai pályafutását. Később a német légióban és az 1849. február 26−27-én zajlott kápolnai csatában szolgált anélkül, hogy bárki sejtette volna titkát. Ezt követően a Miklós-huszárezred tagjaként vett részt Buda visszafoglalásában, ahol egy katonabajtársi szerelemnek köszönhetően tisztázódott, hogy Károly valójában Mária. Akadt, aki Lebstücköt egyszerűen kémnek nézte és ki akarta végezni, ám híre a legmagasabb körökbe is eljutott, s főhadnaggyá léptették elő. Az akkori idők legmagasabb rangú katonanőjét később Jókai Mór terjedelmes cikke és Huszka Jenő nagysikerű operettje tette híressé.

A romantikus, zenés darab különlegessége, hogy bár olyan, mint egy mese, igaz történeten alapul. Huszka Jenő nagyoperettjének nyitánya 1848-ban, Bécsben játszódik: a magyar érzelmű Máriát rokonai egy osztrák arisztokratához készülnek férjhez adni. Amikor kitör a forradalom, a hősnőt haza húzza a szíve és nemzetőr egyenruhát öltve beáll a szabadságharc katonái közé. A főszereplő hölgy ugyanolyan katonai erőt, határozottságot, bátorságot és vakmerőséget mutat, mint a férfiak, így könnyedén megállja közöttük a helyét. Noha a szabadságharc tragikusan végződött, – az operett műfaj törvényei szerint – a szép dallamokkal tarkított darab örömteli hangulatot áraszt. Mindemellett a hazafiasság és a szabadságvágy is tükröződik az előadásban.

Faragó András színművész Herbert és a Biccentő strázsamester szerepében is színpadra állt már. „1982-ben – akkor még fiatal pályakezdőként – ugrottam be először egyik kollégám helyett Herbert szerepébe. Csupán egy-két napom volt rá, hogy megtanuljam a szövegemet. A jókiállású osztrák vérteskapitány a főhősnőnek udvarolt" – emlékezett vissza a színész.

Nem sokkal később, 1986-ban, a fővárosi Operettszínházban játszott egy kisseb szerepet a darabban, akkor még főiskolásként, ezt követően a Biccentős strázsamestert alakította a színpadon. „Ez a szerep mindig is közel állt a szívemhez, hiszen végig kísérte az életemet. Még most is játszom ezt a karaktert egy másik társulattal. A strázsamester egy vicces, piknikus alkatú, vidéki származású fiatalember. A kedélyes, jópofa figura, valamint a főszereplő, szubrett hölgy egy faluból származnak. A kalandos történet során Biccentő és Panni féltékennyé akarják tenni a kissé bolondos Zwickli Tóbiást, ami sikerül is nekik" -mesélte a színművész.

A ’80-as, ’90-es évek sorkatonáiról szóló Angyalbőrben című filmsorozat művészétől megtudtuk: Békéscsaba és Budapest mellett, több vidéki városban is bemutatták ezt az operettet. „Az Operettszínházban évekig repertoáron volt a darab, mindig is nagy sikernek örvendett. Gálvölgyi János, Balázs Péter és Oszvald Marika oldalán is álltam a színpadon" – tudtuk meg Faragó Andrástól.

A színművész szerint ez az operett azért vált közkedvelté, mert a színdarab igaz történeten alapul és az 1848-as szabadságharc idején játszódik, ami mindig is közel állt a magyar emberek szívéhez. Mindemellett remek zenék és fülbemászó slágerek csendülnek fel benne, amit – elmondása szerint- imád a közönség.

Faragó András egy különlegességet is elárult, amit a darab próbáin tudott meg: valószínűleg az egész világon egyedül a magyar huszárok tisztelegtek a bal kezükkel, hiszen jobb kezükben a kardjukat tartották.