Katonai emlékek a Balaton partján (3. rész)
Szöveg: Kálmánfi Gábor | 2020. április 26. 11:40Mivel a rendkívüli járványhelyzet miatt turistaként nem látogathatunk el fizikai valónkban a Balaton környékére, tegyünk legalább képzeletben virtuális, katonás körsétát, szemrevételezve a „magyar tenger” katonai emlékeit. Harmadik rész.
Sorozatunk előző részének végén érintőlegesen szóltunk Koppány vezérről, így most talán illendő, ha legyőzőjéről, I. István királyról, a keresztény magyar állam megteremtőjéről is megemlékezünk. Annál is inkább, mert az 1028-ra kialakult új állam jobbára teljes Kárpát-medencét, így a Balatont is magába foglalta. Nem szólva arról, hogy a kettejük közötti döntő csata helyszíne feltételezések szerint a Balatontól nem túl messze, valahol Királyszentistván és Sóly között lehetett. Utóbbi település református templomáról (mint hazánk legrégebbi falusi temploma) az első írásos emlék 1009-ből származik. A templomi ásatások alapján az is elképzelhető, hogy itt rejtették el Vajk herceget a Veszprémet felmenteni készülő seregek, és itt imádkozott az ifjú herceg Isten gondviseléséért, míg Hont, Pázmán, és Vecellin lovagok vezetésével a csata eldőlt. Talán nem véletlen, hogy István király egy akkoriban mocsaras területen – mely ma is a falu vízgyűjtő területének része – építette fel fogadalmi kápolnáját és nem valamelyik közeli domb tetején. (A kápolna a templom falain belül található.)
Érthető az is, hogy a balatoni birtokok, már akkoriban is igen nagy értékkel bírtak. Az északi-part levendula-majorjáról is ismert Dörgicse település egy 1055-ből származó írásos emlék szerint a fehérvári őrkanonokoknak adományozott birtokok részét képezték. (Rájuk bízta István király Szent Korona, és a koronázási ékszerek őrzését.) Első királyunk alapozta meg a vármegyerendszert, melyeknek központjait kezdetben földvárak képezték, de a veszprémi vár példának okáért már akkoriban kőből készült.
A későbbi évtizedekben azonban nem a veszprémi vár, hanem az 1055-ben alapított Tihanyi Apátság határozta meg a Balaton jelentős részének gazdasági-szellemi életét. I. András király Szent Ányos és Szűz Mária tiszteletére alapította a bencés kolostort. Alapító oklevele a legrégebbi, eredeti formájában fennmaradt magyarországi oklevél, melynek latin nyelvű szövegében magyar szavakat, kifejezéseket is használtak. Ezért ez nyelvünk legrégebbi írásos emléke is – mint az közismert.
Mielőtt sorozatunk következő részében elérnénk a végvárak koráig, érdekes megjegyeznünk, hogy a 13-17. század között a Balaton kiterjedése sokkal nagyobb volt a mainál – lásd a kép-térképet. (Folytatjuk)
