Katonai emlékek a Balaton partján (7. rész)

A Balaton körül katonai emlékeket keresgélve nem mehetünk el sem szó, sem sok fénykép nélkül a nagyvázsonyi Kinizsi-vár mellett. Annál is inkább, mert a műemlék a Nemzeti Kastélyprogram és Nemzeti Várprogram keretében, mintegy egymilliárdos forrásból megújul. Járványhelyzet ide, vagy a oda: vár a közelmúltban csupán a felújítás miatt is bezárta kapuit, de várhatóan 2021. végén újdonságokkal újra fogadhat látogatókat.

A beruházásnak köszönhetően az új kiállítással bővülő lakótorony tetejéről gyönyörködhetünk majd az elénk táruló panorámában. Teljesen visszaépítik a Palotaszárny első emeletét is; az újonnan kialakított terekben pedig a tervek szerint megelevenednek az épülethez fűződő történetek és legendák. Bepillanthatunk Kinizsi Pál, Horváth Márk vagy Magyar Benigna kalandos életébe, ráadásul mindezt a legmodernebb multimédiás eszközök segítségével. A vár egyik kuriózuma lesz a Hangharang, ahol középkori lantmuzsika hangjaira pihenhetnek meg a látogatók.

A várat egyébként Vezsenyi László kezdte el építtetni, de mivel a család férfiágon kihalt, Mátyás király 1472-ben Kinizsi Pálnak adományozta vitézségéért. Leginkább felesége, Magyar Benigna tartózkodott itt, míg férje ideje nagy részében a végeken harcolt. Kinizsi a várat barbakánnal és palotaszárnnyal bővítette ki. Pálosokat telepített a birtokra, és felépíttette kolostorukat és templomukat. 

1494-ben Kinizsi Szendrő ostrománál elesett, birtokai özvegyére szálltak, így a vár is. Benigna hamarosan hozzáment Horváth Márkhoz, aki viszont lovas baleset áldozata lett. Vörös márvány sírköve megtekinthető a vár kőtárában. A határozott asszonyság harmadik férjét, a hűtlen Kereky Gergelyt már maga vettette szolgáival a várárokba. 

A 16. század második felétől kezdve a Horváth-család lett a vár ura. Ők romboltatták le a közeli pálos kolostort, mégpedig azért, hogy egyrészt követ szerezzenek a falak megerősítéséhez, másrészt azért, hogy a török ne tudja azt erőddé átalakítani. Ebben az időszakban vált a vár a végvárrendszer részévé, olyannyira, hogy 1594-ben a törökök ideiglenesen el is foglalták. 1649-től a Zichy család birtokába került, ők hajdúkat telepítettek le ide. A Rákóczi-szabadságharc alatt is voltak még itt összecsapások, majd 1709-ben a labancok kezére került.

Időközben a Zichy család a közelben felépítette az új kastélyát, így a vár még inkább veszített a jelentőségéből, elsősorban börtönnek használták 1848-ig.  A 18-19. században földrengés, majd tűzvész pusztította jelentős károkat okozva, például a torony ma is látható repedését.