Ugrás a tartalomhozUgrás a menüpontokhozUgrás a lábléchez

Kiállítás az első világháború nemzetközi hírű magyar hadifestőjének munkáiból

Szöveg: honvedelem.hu / MTI |  2016. július 5. 20:17

Az első világháború nemzetközi hírű hadifestőjének, Zádor Istvánnak a művei lesznek láthatók a Belorusz Nemzeti Történeti Múzeum tárlatán, amely a történelem legvéresebb összecsapásai egyikének, az orosz és az osztrák-magyar csapatok között száz éve, 1916 nyarán lezajlott Bruszilov-áttörésnek állít emléket.

A keddtől másfél hónapig látható kiállításra az 1882 és 1963 között élt és a szolnoki Művésztelepen is alkotó Zádor István galíciai fronton készült 40 rajzát és 96 harctéri fotóját küldi a szolnoki Damjanich János Múzeum – tájékoztatta az intézmény művészettörténeti osztályának múzeumpedagógusa hétfőn az MTI-t.
Csiszár Róbert tájékoztatása szerint a kiállítást Horváth László, a szolnoki múzeum igazgatója nyitja meg. A vendéglátók az ütközetben részt vevő csapatok uniformisát viselő bábokat is kiállítanak, és a teremőrök is korabeli öltözékben teljesítenek szolgálatot az eseményen.

Zádor István hadifestőként vonult be a háborúba, három hónap után azonban váll-lövést kapott a szerb fronton. A rehabilitációt követően a sajtóhadiszállásra került, beutazta az összes hadszínteret. Minden jelentős eseménynél jelen volt, grafikáit, fotóit közölték a korabeli újságok. „A haditudósító szemével nézte a világot, de művészi kivitelben" – fogalmazott Csiszár Róbert, hozzátéve, hogy a háború végén Zádor a sajtóhadiszállás osztályvezetőjeként szerelt le.
Az offenzíva, amelyet a központi hatalmak ellen a keleti fronton 1916. június 4-én indították meg, az Osztrák-Magyar Monarchia legsúlyosabb válságának és az antanthatalmak legnagyobb győzelmének is tekinthető az első világháború során.

A hadművelet a mai Ukrajna területén zajlott, Lemberg, Kovel és Luck környékén, szeptember 20-án ért véget. Az orosz előrenyomulást csak nagy veszteségek árán, kiterjedt területek elvesztése után sikerült lefékezni, az Osztrák-Magyar Monarchia haderői hatalmas veszteséget szenvedtek el.
A támadást az orosz Délnyugati Front parancsnokáról, Alekszej Bruszilovról nevezték el, aki a hadművelet megtervezője és irányításáért felelős parancsnoka volt.