Kilencvennégy éve született a Piszkos tizenkettő egyik sztárja

Kilencvennégy évvel ezelőtt, az Egyesült Államokban, a Pennsylvania állambeli Ehrenfeldben született Charles Buchinski, a később Bronson nevet választó színész. Szülei litván bevándorlók voltak, apja szénbányászként kereste kenyerét. A kemény fizikai munkába a fiatal Charles is belekóstolt apja mellett, majd a második világháború alatt behívták katonai szolgálatra. A fiatal katona a légierőhöz került, ahol egy bombázó lövészeként kitüntetést is szerzett. A háborús évek után Philadelphiába került, ahol díszlettervezőként akart egy színházi társulatnál dolgozni, de hamar felfedezte, hogy a színészethez nagyobb tehetsége van. Ezért az ötvenes években Hollywoodba ment, ahol tudását nagyobb eséllyel tudta kamatoztatni. Hamarosan mellé szegődött a szerencse, és kisebb epizódszerepeket bíztak rá, eközben nevét is megváltoztatta. Újdonsült vezetéknevét stílszerűen a Paramount Pictures filmstúdió egyik bejárata, a Bronson Gate ihlette. 1959-ben, az Elsöprő túlerő című háborús filmben már olyan sztárokkal szerepelhetett együtt, mint Frank Sinatra és Gina Lollobrigida.

A hatvanas évek a sikert és a hírnevet is meghozták a színésznek. A hét mesterlövész című spagetti-westernnek köszönhetően Bronson egy csapásra ismert lett. Ettől kezdve egyik szerepet kapta a másik után, és olyan, később klasszikussá váló filmekben is előkelő szerepeket kapott, mint A halál ötven órája című monumentális háborús film, amit az ardenneki csata huszonegyedik évfordulóján mutattak be. A filmben Bronson Wolenski őrnagyot, egy amerikai gyalogsági harcálláspont parancsnokát alakította. Következő háborús mozija a mai napig méltán híres A piszkos tizenkettő volt. Robert Aldrich rendező háborús filmjében a kötél általi halálra ítélt Joseph Wladislaw szerepét kapta. A nagy sikerű második világháborús filmben számos világsztárral szerepelhetett együtt, többek között az akkoriban komoly hírnévnek örvendő Ernest Borgnine-el, Telly Savalassal, Clint Walkerrel és Donald Sutherlandel. Munkásságát a szakma is elismerte, 1972-ben átvehette a legnépszerűbb férfiszínésznek járó Golden Globe–díjat.

Bronson egész életében szerette a munkáját, amelyről így nyilatkozott: „A színészet a legkönnyebb dolog a világon, amivel valaha is foglalkoztam. Valószínűleg ezért is kötöttem ki végül emellett". Szerepei miatt Hollywood „kemény fiújaként" emlegették, erről pedig azt mondta, „Nem úgy nézek ki, mint azok a fickók, akik egy kandalló párkányára támaszkodva koktélt szürcsölgetnek. Az én kezembe inkább a söröskorsó illik". Élete során háromszor nősült meg, második feleségével, Jill Irelanddel számos filmben játszottak közösen. Az idős színész utolsó éveiben Alzheimer-kórban szenvedett, végül tüdőgyulladás végzett vele nyolcvanegy éves korában, 2003. augusztus 31-én.