A hadtörténelem legnevetségesebb okból kitört háborúja
Szöveg: Szűcs László | 2018. február 25. 17:52Az utókor előszeretettel aggat „leg”-gel kezdődő jelzőket történelmi eseményekre. A „hadtörténelem legnevetségesebb okból kitört háborúja” címet kétségtelenül egy 1738-ban kirobbant konfliktus érdemelte ki.
Így tett egy Robert Jenkins nevű brit tengerész is, aki 1738-ban az angol parlament előtt azt állította: hét évvel korábban egy spanyol katona szállt fel a hajójára, csempészeten érte, s emiatt büntetésből levágta a fülét. Jenkins még a „bizonyítékot" is bemutatta a képviselőknek. Arról nem maradt fenn semmiféle dokumentum vagy feljegyzés, hogy Jenkins az „eredeti" testrésszel érkezett-e a parlamentbe vagy valamilyen módon hamisította a „bizonyítékot". Illetve arról sem tudunk, hogy a képviselők megkérdezték-e a tengerészt: milyen módon sikerült tartósítania egykori testrészét annak érdekében, hogy hét évvel az eset után még bemutatható és felismerhető állapotban legyen…
Ami viszont tény: a levágott fület látva Robert Walpole akkori brit miniszterelnök, vonakodva ugyan, de 1739. október 23-án hadat üzent a Spanyol Királyságnak, amely ekkora katonailag ugyan már meggyengült, de gyarmatait tekintve még mindig a leggazdagabb európai államnak számított. A konfliktus pedig „Jenkins füle háború" névvel vonult be a hadtörténelembe, s érdemelte ki „legnevetségesebb okból kitört háború" korántsem megtisztelő címet.
A háború hivatalosan nyolc éven keresztül tartott és váltakozó sikereket hozott a két szembenálló félnek. Aztán 1748-ra gyakorlatilag elhalt, miután mindkét ország emberi és anyagi erőforrásait lekötötték az Európában kitört osztrák örökösödési háborúhoz kapcsolható harci cselekmények. A brit-spanyol háború hivatalosan az aacheni békével ért véget, amivel az amerikai spanyol gyarmatok megszerzésére irányuló brit törekvéseknek is vége szakadt.
Fotó: internet