A katona, államférfi, költő és hadtudós Zrínyi Miklós születésének 400. évfordulója
Szöveg: Hausner Gábor | 2020. május 3. 8:17Az Országgyűlés 2019. december 11-én elfogadott 51/2019. határozata Zrínyi Miklós születésének 400. évfordulója alkalmából a 2020-as esztendőt Zrínyi Miklós-emlékévvé nyilvánította. A képviselők egyhangúlag, 169 igen szavazattal fogadták el a Németh Szilárd, a Honvédelmi Minisztérium parlamenti államtitkára, miniszterhelyettes által előterjesztett határozati javaslatot, az indoklás szerint „tisztelettel adózva a magyar nemzetért tett hadvezéri, hadtudományi, költői és politikai munkásságának, valamint erőfeszítéseinek”.
Zrínyi életművének felidézését nem csupán a kerek évforduló indokolja, hanem az is, hogy a róla kialakult kép több vonatkozásban a változás jeleit mutatja. Politikai, katonai, írói munkásságát az elmúlt évtizedek kutatásai új nézőpontokból világították meg és új összefüggésekbe helyezték. A forrásokból kibontakozott Zrínyi egyetemes híre, európai jelentősége, amit jelzett, hogy 1664 tavaszán (még életében) angol nyelvű életrajz jelent meg róla Londonban, amelynek bevezetője szerint egyenesen „Zrínyi az, akire a Gondviselés Európa sorsát bízta", az ő „sikerén vagy kudarcán áll vagy bukik a nyugati világ". Dokumentumok sokasága tanúsítja, hogy az 1660-as évek nagy török háborújában Zrínyi haditetteire (az 1663/64-es téli hadjáratra, Kanizsa 1664. évi ostromára, Zrínyi-Újvár 1661-ben történt felépítésére és 1664. évi védelmére) figyelt a keresztény világ.
A magyar hadtudomány megteremtőjéről, a Magyarország szabad és független államiságáért katonaként, íróként és államférfiként is harcoló, minden korban a magyar katona eszményét megtestesítő Zrínyi Miklósról, akinek nevét számtalan iskola, katonai szervezet viselte és viseli napjainkig, a Magyar Honvédségnek is meg kell emlékeznie. Annál is inkább, mert a 17. század második felének katonai, hadügyi kezdeményezései és a Zrínyi, valamint kortársa, Raimondo Montecuccoli hadtudományi munkáiban megfogalmazott reformjavaslatok napjaink honvédelmi és haderő-fejlesztési programja történelmi előzményének tekinthetők. Ahogyan Rónai Horváth Jenő altábornagy, a Magyar Tudományos Akadémia tagja már a 19. század végén megfogalmazta: Zrínyi hadtudományi munkáit nem szabad „egyszerű irodalmi emléknek tekintenünk; becses művek ezek, a melyekből a mai hadseregek tisztjei is sokat, igen sokat tanulhatnak. Tanulhatnak elveket, melyeknek ismerete a katonai hivatás teljesítésére ma is nélkülözhetetlen, de tanulhatnak különösen hazaszeretetet, mely Zrínyi egész lelkét betöltötte, s átszivárgott munkáiba is."
Az emlékév ösztönzést adhat arra, hogy Zrínyi örökségét a korábbiaknál szervesebben beillesszük a tisztképzésbe, a hivatásos tisztek és altisztek toborzásába és edukációjába, és elvégezzük Zrínyi hadtudományi műveinek, mindenekelőtt a jó katonai vezető tulajdonságairól írott Vitéz hadnagynak és az állandó magyar haderő felállítása mellett érvelő Áfiumnak olyan típusú feldolgozását, amelyet például a kínai hadtudomány klasszikusa, Szun-Ce A háború művészete című művének adaptálásával a katonai, vállalati, üzleti élet vezetői számára már itthon és külföldön sikeresen elvégeztek.
Az országgyűlési határozat azt is kinyilvánította, hogy az emlékév keretében „támogatja és szorgalmazza a Kárpát-medence és a diaszpóra magyarsága körében olyan rendezvények, megemlékezések szervezését, valamint tudományos és ismeretterjesztő kiadványok, filmek, illetve oktatási anyagok készítését, amelyek méltó emléket állítanak Zrínyi Miklósnak és munkásságának."
S jóllehet a koronavírus-járvány miatti vészhelyzet a tervezett rendezvények és megemlékezések megtartását pillanatnyilag nem teszi lehetővé, az évforduló mégsem múlhat el nyomtalanul.
A megemlékezés egyik lehetséges módja a Honvédelmi Minisztérium által a Honvéd Kadét Program partneriskolái és a Zrínyi nevét viselő középiskolák diákjai számára meghirdetett 1000 év katonáionline szellemi vetélkedő, amely május 03-án indul útjára, a másik az életmű vagy annak egy jól körülhatárolt része (pl. Zrínyi hadtudományi művei) nemzeti értékké nyilvánításának és a Magyar Értéktárba történő felvételének kezdeményezése.
