Ugrás a tartalomhozUgrás a menüpontokhozUgrás a lábléchez

A komáromi erődrendszer: I. rész

Szöveg: Ördög Kovács Márton |  2020. április 13. 14:41

Három részes sorozatunkban a nagy történelmi múlttal rendelkező komáromi erődrendszert mutatjuk be, mely földrajzi elhelyezkedésének köszönhetően már a Római Birodalom idejétől kezdve jelentős kereskedelmi és hadászati és kulturális központnak számított. Első részünkben az ókortól követjük a város és a hozzá szervesen kapcsolódó és fokozatosan kiépülő erődrendszer történetét, egészen a 16. század végéig.

1596078121

Három földrajzi tájegység – a Komáromi-Esztergomi-síkság, a Csallóköz és Mátyusföld – találkozásánál, a Duna két partján terül el Komárom. A Duna bal partján lévő városrész Komarno, mely Szlovákiához tartozik, a jobb partján lévő kisebb rész Magyarország területén helyezkedik el.

Számos régészeti lelet bizonyítja, hogy – ma már a városhoz tartozó Szőny területén – kelták alapítottak települést, mely a Dunának is köszönhetően fontos kereskedelmi pont volt. A folyamatosan gyarapodó település hadászati és stratégiai szempontból a Római Birodalom terjeszkedésének következtében vált jelentőssé. A Pannónia provincia területéhez tartozó település a birodalom dunai határának köszönhetően és az ennek mentén kiépülő „limes romanus" miatt a provincia egyik központja lett. A birodalom idején kiépülő Brigetio település nevében is őrzi kelta múltját, várat, erődöt jelent. Az 1-4. század között folyamatosan fejlődő település védelmét egy földvár látta el, melyet a 2. században kőfallal vettek körül. Brigetio hadászati és stratégiai szempontból nemcsak a határvédelem miatt volt fontos település, de innen védték a Vág-menti kereskedelmi vonalat, melyet az északról betörő kvádok veszélyeztettek. A határ a település és a kereskedelmi vonal biztosítása érdekében folyamatosan közel 6000 légiós állomásozott itt. Ezekben az időkben kezdték el a Duna bal oldalán elterülő városrész megerősítését is, kezdetben egy földerődöt építettek ki, amit később kőfallal erősítettek meg. Ezt a városrészt Celementiának nevezték, és a Duna jobb oldalán állomásozó brigetiói légió egy cohorsa védte 500 fővel.

A római települést – a Birodalom bukása után – a 6. században a térségben megjelenő avar törzsek foglalták el, a település az ő fennhatóságuk alatt is megőrizte központi szerepét. Az avarokat a honfoglaló magyarok elűzték és a 10. századtól ők telepedtek meg az egykori provincia területén. Árpád vezér a Duna parti települést és a hozzá tartozó területeket Ketel nemzetségfőnek adta. Ketel fia Alaptolma a Vág dunai torkolatánál egy erős földvár kiépítésébe kezdett.Az István király alatt kiépülő vármegyerendszerünknek köszönhetően a komáromi földvár Komárom vármegye székhelye lett. A tatárjárás pusztítása után a földvárat kővárral erősítették meg 1265-ben, IV. Béla király intézkedésére. A település folyamatos fejlődése lehetővé tette, hogy kereskedelmi, gazdasági és katonai jelentőségét megőrizze és a 15. századra, Mátyás király uralkodása alatt az ország egyik fő központja lett.Az 1526-os súlyos mohácsi vereségünk után a komáromi vár a Habsburgok uralma alá került. Az Oszmán Birodalom hódításának következtében, I. Ferdinánd Buda 1541-es eleste után a komáromi vár megerősítésébe kezdett. Ezzel az intézkedésével a már Bécsre is egyre veszélyesebb török erőket próbálta megállítani. Az 1550-es évek elején egy olasz hadmérnök, Pietro Ferrabosco tervei alapján elkezdődött az Öregvár építése, mely a török elleni végvárrendszer egyik legerősebb vára lett. A Dunán történő átkelés érdekében 1585-ben cölöphídfőerődöt építettek. A törökök 1594-ben értek az Öregvár falaihoz és megkezdődött a vár ostroma…
1596078122