A pápa nem közvetít békét
Szöveg: honvedelem.hu | 2018. szeptember 24. 15:10Sorozatunkban a száz évvel ezelőtt megjelent magyar napilapokból, a Nagy Háborúval kapcsolatos írásokból szemlézünk.
Frankfurt bombázásáról is tudósít a napilap. „Tegnap délelőtt 11 órakor a várost jelzéssel figyelmeztették arra, hogy ellenséges röpülök közelednek. A védőágyukat azonnal megszólaltatták, a repülők azonban nem voltak képesek a város határát elérni. Az össze-vissza ledobált bombák nem okoztak nagy károkat."
„Ötezer koronát forditott a német kormány közpénzekből a szegényebb sorsuak élelmezésének biztositására. Hertling gróf birodalmi kancellár a szociáldemokrata párt elnökségének és a szakszervezetek főbizottságánák a szegények élelmiszerellátása ügyében intézett beadványára azt válaszolta, hogy a kormány nagyon jól ismeri a szegényebb néposztályok sanyaru helyzetét és minden erejével arra fog törekedni, hogy a legfontosabb életszükségletek megfelelő árban álljanak a középosztály és a munkások rendelkezésére" – olvashatjuk a Népszavában.
A Népszava ír arról is, hogy a pápa nem közvetít békét. „Római jelentés szerint a pápa az osztrák-magyar békejegyzék és Károly király kisérőlevelének elolvasása után tanácskozott Gasparri biboros államtitkárral. A tanácskozás után a pápa elhatározta, hogy nem kezdeményezi az érintkezés létrehozását a hadviselő államok között. Mert 1917 őszén tett közvetitő kisérletével szerzett tapasztalatai után nem hiszi, hogy ujabb közvetitő kisérlete sikerrel járna. Annyit azonban megtesz, hogy a hatalmaknak jegyzéket nyujt át, amelyben kijelenti, hogy boldognak tartaná magát, ha helyre tudná a békét állitani. Ha a két hadviselő fél fölszólitaná örömmel vállalná a közvetitő szerepet."
(A sajtószemlét az Országos Széchényi Könyvtárban megtalálható korabeli napilapok átolvasásával Takács Vivien készítette.)