Amikor az európai pokol véget ért…
Szöveg: Antal Ferenc | 2016. május 8. 8:33Hetvenegy esztendővel ezelőtt, 1945. május 7-én hajnalban, a reimsi főhadiszálláson Bedell Smith tábornok és Alfred Jodl vezérezredes – francia és orosz tisztek jelenlétében – aláírta a Németország feltétel nélküli kapitulációjáról szóló okmányt. Eszerint május 8-án éjfélkor mindenhol megszűnt az ellenségeskedés, a harci cselekmények azonban Európa több pontján még egy hétig tartottak.
A reimsi kapituláció hírére Sztálin – aki ragaszkodott ahhoz, hogy Berlin a Vörös Hadsereg kezére kerüljön – május 8-án megismételtette a fegyverletételi ceremóniát. A német főparancsnokság részéről a megerősítés immár Berlinben, május 9-én, 0.43 perckor történt. Dwight D. Eisenhower tábornok nevében Arthur Tedder repülő marsall, az oroszok nevében Georgij Konsztantyinovics Zsukov marsall, a németek nevében Wilhelm Keitel tábornagy írta alá az okmányt. Az események ilyetén alakulása miatt Franciaországban és az angolszász országokban május 8-án ünneplik a második világháború végét, míg a Szovjetunióban május 9-én került sor a szerződés jóváhagyására, így ott a május 9-ét ünnepelték meg.
A megadás hivatalos bejelentése után a hír viharos gyorsasággal jutott el a földig rombolt Európa nagyvárosaiba. Az emberek az utcákon ünnepelték a legtöbb áldozatot követelő ötéves pokol végét, s habár a japánok még mindig harcoltak, a hangulat mindenütt euforikus volt.
Ugyan a világégés európai felvonása hivatalosan befejeződött, a győzelem után is maradtak olyan német alakulatok, amelyek elszántan folytatták az ellenállást. A Csehországban harcoló közép-hadseregcsoport maradványai május 12-én, a Jugoszláviában harcoló német alakulatok pedig csak május 14-én tették le a fegyvert. Japán kapitulációjára azonban augusztusig még várni kellett.
Az emberiség legpusztítóbb háborújának közel hat esztendeje alatt legkevesebb 55 millió ember halt meg, a sebesültek száma 35 millió, az eltűnteké 3 millió volt. A háborús költségek mintegy 1500 milliárd dollárra rúgtak.
A háború alapvetően rajzolta át a világ hatalmi térképét. Európa szinte teljesen elpusztult, a mérhetetlen emberveszteség és anyagi kár mellett már politikai vezető szerepét is elvesztette. A kontinens nagy részét elfoglaló Szovjetuniónak nem volt megfelelő riválisa, csupán az amerikai kontinentális jelenlét biztosíthatott megfelelő erőt velük szemben. Az ideológiai szakadék a háborús veszély elmúltával ismét jelentőssé nőtt, aminek a vége a több évtizedig tartó hidegháború lett.
