Az 596-os kísérlet

Mao Ce-tung, a Kínai Népköztársaság vezetője 1956-ban jelentette be, hogy Kína atomfegyver előállításán dolgozik. Indoklásképpen kifejtette: az ország csak így tudja biztosítani függetlenségét. Ötletét volt mire alapozni. Pár évvel azelőtt urániumot találtak Kínában, így az alapanyag bőségesen rendelkezésre állt a projekt megvalósításához. A technikai információk és a műszaki tudás annál kevésbé. Ennek pótlására külső partnert kellett bevonni, s ki lett volna ez más, mint a baráti Szovjetunió. A két ország vezetői gyorsan meg is kötötték saját atomegyezményüket, amelynek értelmében a szovjet fél vállalta, hogy teljes körű műszaki dokumentációt ad át a kínaiaknak, plusz egy szakemberekből álló csapatot is rendelkezésükre bocsát. A szovjetek segítettek kiválasztani és kialakítani a Lop Nor sóstó melletti kísérleti telepet is, ahová az első robbantást is tervezték. A kínai kutatóközpontban több ezren dolgoztak a terv előkészítésén és kivitelezésén, a szovjetek pedig ellátták őket minden olyan berendezéssel, amely szükséges volt a gyorsított projekthez.

Hruscsov, az akkori szovjet pártvezető azonban óvatos volt elvtársaival. Nagyon is valós veszélyt jelentett számára Kína pozíciójának megerősödése, s egy idő után már egyáltalán nem sürgette a baráti segítségnyújtást. Állítólag Mao egy tárgyalás alkalmával nukleáris fegyvereket is kért (követelt) szovjet kollégájától, aki ettől annyira ideges lett, hogy szovjet részről le is állíttatta a programot. Arra hivatkozva, hogy részvételük Kínában bedöntheti az éppen zajló atomsorompó-tárgyalásokat az Egyesült Államokkal, megtagadta a további műszaki tervek átadását, szakértőit pedig visszarendelte Kínából. Ez azonban már nem befolyásolta az ottani atomprogram sikerét. A kínaiak rendelkeztek annyi információval, hogy maguktól is be tudták fejezni a projektet. 1964. október 16-án be is mutatták a világnak, mire jutottak. Délután 3 órakor a Lop Nor melletti telepen felrobbantották első, 25 kilotonna erejű atombombájukat. Az 596-os kódot kapott sikeres kísérlettel Kína lett (az USA, a Szovjetunió, Nagy-Britannia és Franciaország után) a világ ötödik nukleáris hatalma.  Az első robbantást 1969 szeptemberének végéig kilenc további követte. A bombák mellett 1966-ban Kína tesztelte az első nukleáris rakétáját, egy esztendővel később pedig az első hidrogénbombáját is.

Hogy pontosan milyen következményei voltak az első, majd az azt követő robbantásoknak, azt a mai napig homály övezi. Becslések szerint a teszthelyszín közelében néhány év alatt tízezrével haltak meg az emberek a sugárzásnak köszönhetően. A pekingi kormány ezt mindig is tagadta, s a veszteségek helyett az új évezredben inkább a hősi múlt dicső emlékét kívánta előtérbe helyezni. Az országban sok évtizedig minden titkosítva volt az atomkísérletekről, a 2010-es elején azonban bejelentették, hogy múzeumot nyitnak az egykori kutatóközpontban, emléket állítva azoknak a kutatóknak és tudósoknak, akik lehetővé tették, hogy Kína „azonnal válaszolni tudjon bármilyen esetleges nukleáris agresszióra."