Az igazi első világháború: a hétéves háború
Szöveg: Nyulas Szabolcs | 2014. április 20. 12:26Winston Churchill joggal nevezte az első tényleges világháborúnak a hétéves háborút, hiszen három kontinensre is kiterjedt. A 18. század legnagyobb fegyveres konfliktusában több magyar is kitüntette magát; ekkor sarcolta meg Berlint Hadik András, és ekkor alakult meg a 39. császári és királyi gyalogezred.
A konfliktusba azonban nemcsak valamennyi európai hatalom bonyolódott bele,
hanem kiterjedt Indiára és Észak-Amerikára is, ahol az angol csapatok a francia hadsereggel és támogatóikkal harcoltak.
Míg az európai hadszíntéren a már meglévő status quo maradt érvényben, a gyarmatokon Anglia győzedelmeskedett, megszerezve Franciaország kanadai és bengáli gyarmatait.
Több magyar vonatkozása is van a hétéves háborúnak: a harcok kezdetén alakult meg a híres 39. gyalogezred. Mária Terézia 1756. december 15-én bízta meg erdődi Pálffy János grófot az ezred felállításával, amely később a 39. sorszámot kapta. A gyalogezred a hétéves háború mellett részt vett a napóleoni háborúkban, a szabadságharc idején pedig a forradalom oldalán
harcolt, s megjárta az első világháború keleti és olasz frontját is.
Az 1710-ben született és 1790-ben elhunyt Hadik András a 18. század legsikeresebb magyar katonája. Minden idők leghíresebb huszárcsínye 1757. október 11-én kezdődött, amikor Hadik elindult, hogy megsarcolja a messze a frontvonalak mögött fekvő, ezért II. Frigyes által védtelenül hagyott Berlint. Mintegy négyezer emberével csak éjszaka haladt, gyalogosai a huszárok mögött ültek a lovon, és öt nap múlva értek Berlin falai alá.
A porosz polgárok eleinte nem vették őket komolyan, és megtagadták a hadisarc kifizetését. Válaszul Hadik szétlövette a városkaput, és egy huszárrohammal behatolt a városba. A helyőrség elmenekült vagy fogságba esett. A királyné a magyarok lovagiasságára apellálva kíméletet kért, a városi tanács pedig egy nap alatt 235 ezer tallért szedett össze. Hadik október 17-én, a felmentő seregek érkezése előtt néhány órával távozott, és erőltetett menetben, de baj nélkül négy nap alatt visszaért az osztrák területre.
A kaland során 88 embert vesztett, de 426 hadifoglyot ejtett, hét porosz zászlót zsákmányolt, a hadisarcról nem is beszélve.
A gavallér huszártiszt Mária Terézia számára 24 pár női kesztyűt is kipréselt az ellenségtől − az csak később derült ki, hogy a németek csupa bal kézre valót küldtek.