Boldog új esztendőt!

Újév napjához számtalan népszokás és babona is kötődik. Jól tudjuk, hogy ilyenkor lencsét (hogy sok pénz érkezzen a házhoz) és újévi malacot (hogy kitúrja a szerencsét) illik enni, illetve azzal is tisztában vagyunk, hogy az év első napján friss vízben kell mosakodni (hogy egészségesek maradjunk), de például szigorúan tilos orvost hívni, vagy doktorhoz menni, mivel ebben az esetben az egész esztendőben betegek leszünk.

Arra azonban már kevesen tudják a választ, hogy honnan ered az a szokás, miszerint az óévtől hatalmas lárma, zaj és kolompolás közepette kell elbúcsúzni?

Egy, a szilveszteri és újévi népszokásokat bemutató honlap szerint ez a hagyomány a török háborúk idejéig vezethető vissza. Legalábbis a hajdúszoboszlói asszonyok ilyenkor összeverték a tepsiket és meghúzták a harangokat, hogy a keletkezett „földöntúli" zajjal elijesszék és elűzzék a támadni készülő törököket. Azóta minden évben, az utolsó éjjel, hasonló zajkeltéssel búcsúznak a magunk mögött hagyott esztendőtől.

Január elseje – három golyó…

Ha szilveszter és újév, akkor humor. De lehet-e humora a háborúnak? Erre a kérdésre A Nagy Háború anekdotakincse című könyvet összeállító Nagy Endre adja meg a választ az 1915-ben megjelent kiadvány előszavában. „A háború humora! Hát van ilyen is? Ahol az ember a maga akaratával olyan fáradságokon vergődik át, amelyekben a ló és igás ökör tüdővérzéssel roskad össze; ahol a nélkülözésnek és szenvedésnek poharát mindig utolsó csöppig kell kiinni; ahol a halál nem lábujjhegyen jár, hanem bömbölve, durrogva, puffanva csapkod a fülünk körül: hát van ott humor is?"– írja.

Hogy pontosan mire gondol, az kiderül a „Mannlicher" címmel a kiadványba került anekdotából.

„Egy ösmert színészünknek a fia, aki a polgári életben egy gazdasági vállalat könyvelője, már hat sebet kapott a háborúban. Lent két golyót lőttek beléje, azután egyet Oroszországban, egyet Galiciában, egyet a szorosoknál, és megint egyet Galiciában. Éppen ezért társai elkeresztelték Mannlichernek, mert hiszen abban is – hat lövés van.
Mikor az ezredorvos hatodszor szedte ki belőle az ólmot, Mannlicher szerényen megszólalt:
– Doktor bácsi, nem gondolja maga, hogy ez az új harminc éves háború lesz?
– Miért? – kérdezi a doktor tovább dolgozva.
– Mert akkor inkább évi pausáléban egyezem ki magával.
Ön minden január elsején három golyót szed ki belőlem, aztán egész esztendőn át békén hágy."

Csaták az újév első napján

Sajnos nem mindig volt ennyire vidám az évkezdés. Számtalan csata köthető január elsejéhez. Például az 1441-es cikádori csata. „Az I. Ulászló és Erzsébet királyné, I. Albert özvegye közötti harcok során Ulászló seregének vezérei, Hunyadi János szörényi és Újlaki Miklós macsói bán Bátaszék mellett, Cikádornál ütköztek meg az Erzsébet hadait vezető Garai Lászlóval. Hunyadi és Újlaki győzelme nyomán Ulászló hatalma Dél-Magyarországon is megszilárdult. A győzelem után Hunyadi és Újlaki elnyerték az erdélyi vajdai méltóságot" – írtuk korábbi cikkünkben.

Az írásból kiderül egyebek mellett az is, hogy Eperjesen például kétszer is vívtak ütközetet az elmúlt évszázadokban. 1492-ben „Szapolyai István, Magyarország Corvin János herceg utáni második leggazdagabb főura, szepesi gróf és a »fekete Haugwitz«, a »király cseh hadseregének kapitánya«, a fekete sereg névadója, döntő győzelmet arattak a trónkövetelő János Albert lengyel herceg, jövendő lengyel király, II. Ulászló magyar király testvére felett, amivel véglegesen eldőlt a trónharc II. Ulászló javára a két éve halott Mátyás király trónjáért."

1849-ben pedig a szabadságharc téli hadjárata során vált ismét csatatérré felvidéki település. Ekkor „a magyar hadügyminiszter, Mészáros Lázár utasította Ung és Bereg vármegye nemzetőrségét, hogy január 1-jén támadják meg Eperjest, majd a város bevétele után északról támadják meg Kassát."

Fontos történelmi események újév napján

Nemcsak a magyar, hanem az egyetemes történelemben is jutott néhány kiemelkedő esemény január első napjára – ezekről egyik régebbi cikkünkben írtunk. 1523-ban I. Szulejmán oszmán szultán például ezen a napon fejezte be hadjáratát Rodosz szigete ellen, s így felszámolta az utolsó keresztes támaszpontot is a Földközi-tenger keleti medencéjében.

De ugyancsak január 1-je volt a napja az 1942-ben megrendezett washingtoni találkozónak, amelyen a négy nagyhatalom: Egyesült Államok, Egyesült Királyság, Szovjetunió és Kína, valamint 22 további ország képviselői vettek részt, s fogadták el a Washingtoni Nyilatkozatot, amit az Egyesült Nemzetek Nyilatkozatának neveztek.

Fotó: internet