Ez történt szilveszterkor és az újév első napján

1385. december 31.

II. Károly, Anjou-házi király 1385. december 31-én került a magyar trónra, ahol nem egészen két hónap múlva bekövetkező haláláig, 1386. február 24-ig uralkodott. A termete miatt Kis Károlyként is emlegetett király eleinte nem akarta a magyar trónt birtokolni, ám amikor ám amikor 1385-ben Nagy Lajos lánya, Mária és az orléans-i herceg, Lajos összeházasodtak, az országban lázadás kezdődött. Horváti Pál püspök Kanizsai Miklóssal együtt hajóra szállt, és elindultak Nápolyba, hogy rábírják az akkor már nápolyi király Károlyt a magyar trón elfoglalására. 1385. december 31-én, reggel kilenc órakor Demeter esztergomi érsek koronázta meg.

1621. december 31.

A harmincéves háború első szakaszát lezáró nikolsburgi béke II. Ferdinánd magyar király és Bethlen Gábor erdélyi fejedelem között köttetett,1621. december 31-én. A béketárgyalások értelmében Bethlen visszaszolgáltatta a Szent Koronát, lemondott a királyi címről, visszaadta magyarországi foglalásai jelentős részét és az elfoglalt vármegyéket és várakat, továbbá szabadon bocsátotta a foglyokat. A békeszerződés értelmében II. Ferdinánd többek között Bethlennek adományozta a német birodalmi hercegi címet, és átengedett neki hét magyarországi vármegyét.

1944. december 31.

Az Újpesti hidat, vagy hétköznapi nevén az Északi összekötő vasúti hidat a második világháborúban több légitámadás is érte. A végső csapást a hídra a visszavonuló német haderő mérte, amikor 1944. december 31-én felrobbantotta. A hídroncsok kiemelését 1945 telén a szovjet hadsereg kezdte meg. A Dunában, a híd közelében az elmúlt években is több alkalommal találtak második világháborús légibombákat a Magyar Honvédség tűzszerészei.

2012. december 31.

Pontosan egy évvel ezelőtt, 2012. december 31-én, az ENSZ tizenhárom év után befejezte kelet-timori békefenntartó misszióját, a MINUT-it. Az ENSZ-misszió 1999-ben kezdődött, és legfőbb feladata az önálló kelet-timori rendőrség és hadsereg kiképzése volt.

1523. január 1.

A Johannita–török háborút, vagy más néven a rodoszi hadjáratot I. Szulejmán oszmán szultán vezette Rodosz szigetén, az ott uralkodó Johanniták ellen. A háború 1522. június 26. és 1523. január 1-je között tartott, a harcok Szulejmán sikerét hozták. A szultán felszámolta az utolsó keresztes támaszpontot is a Földközi-tenger keleti felén.

1557. január 1.

1557. január 1-jén Kolozsváron született Bocskai István, Erdély későbbi fejedelme. Ifjú korát a Habsburg udvarban töltötte, és apródként szolgálta az akkori uralkodót. 1592-től a törökellenes párt egyik vezéralakja lett. 1604 és1606 között felkelést szervezett a császári önkény ellen, amelyhez a hajdúk is csatlakoztak. 1605. április 17-én a szerencsi országgyűlés Magyarország és Erdély fejedelmévé választotta.1606. június. 23-án írták alá a Bocskai-felkelést lezáró bécsi békét, amely többek között szabad vallásgyakorlást biztosított a protestánsoknak.

1820. január 1.

1820. január 1-jén Pesten született Figyelmessy Fülöp, aki az 1848-49-es szabadságharcban a Bocskai-huszárezred őrnagya és kapitánya volt. 1859-ben jelentkezett az olaszországi Magyar Légióba, és emiatt részt vett a Garibaldi harcaiban, mint a magyar huszárezred parancsnoka. 1862-ben kitelepült az Egyesült Államokba és lovasezredesként részt vett a polgárháborúban. Abraham Lincoln amerikai elnök konzulnak nevezte ki, és 1865-től 1878-ig Fülöp látta el Brit-Guyanábanaz amerikai konzuli teendőket. 1892-ben hazautazott, hogy tiszteletét tegye Kossuth Lajos kilencvenedik születésnapján.

1887. január 1.

1887. január 1-jén született Wilhelm Canaris német tengernagy , aki az első világháborúban a haditengerészet vezérkarában szolgált. Az 1920-as évek közepén Canarist referensé nevezték ki a védelmi minisztérium haditengerészeti vezérkarában. Feladata az volt, hogy megbízható fegyverszállítókat és fegyver gyártókat találjon, valamint titkos tervrajzokat juttasson külföldre. Az 1944. július 20-i Führer elleni merénylet után letartoztatták, és egy koncentrációs táborban kivégezték.

1942. január 1.

1942. január 1-jén került sor az úgynevezett washingtoni találkozóra, amelyen a négy nagyhatalom: Egyesült Államok, Egyesült Királyság, Szovjetunió és Kína, valamint 22 további ország képviselői vettek részt. A Washingtoni Nyilatkozatot – amit az Egyesült Nemzetek Nyilatkozatának neveztek – ekkor fogadták el. Itt szerepelt először a szervezet neve (ENSZ), amely elnevezés a régi feljegyzések szerint Roosevelt elnöktől származott. Akik aláírták a nyilatkozatot kötelezettséget vállaltak a második világháború győztes befejezéséért, méghozzá úgy, hogy a különbékét elutasítják. Az ENSZ Alapokmányát 1945. június 26-án San Franciscóban írták alá, amely 1945. október 24-én lépett hatályba – ez a mai napig az ENSZ napja.

1959. január 1.

1959. január 1-jén győzött a kubai forradalom, ami a Fidel Castro által vezetett Július 26. Mozgalom fegyveres felkelése volt a Fulgencio Batista által irányított diktatúra ellen. Az 1958. december 1-ei Santa Clara-i csatában elszenvedett vereség hatására Batista 1959. január 1-jén Kubából a Dominikai Köztársaságba menekült. A diktátor helyét a Castro által vezetett forradalmi kormány vette át.