„Frankhon ivadéka, Angolhon szülöttje, Magyarhon vitézze”

1838-ban feleségül vette az ezred másodtulajdonosának a lányát, Splényi Máriát, majd az apósa, báró Splényi Ignác táborszernagy segédtisztje lett. Guyon főhadnagy apósa halála után leszerelt a hadseregből, és Csúzon, majd Csatán kezdett el gazdálkodni.

A szabadságharc kitörése után Guyon Richárd őrnagyi rendfokozatban a dunántúli önkéntes mozgó nemzetőrég 2. Pest megyei zászlóaljának parancsnokaként vállalt szolgálatot, és már az első ütközetben kitüntette magát. A pákozdi csatában, miután elfogyott a zászlóalj lőszere, szuronyrohammal verte vissza a horvát határőröket, a vereséggel végződő schweháti csatában pedig az ő nevéhez fűződött a magyar csapatok egyetlen katonai sikere, Manswörth bevétele.

Hősies teljesítménye felkeltette Kossuth Lajos érdeklődését, aki Guyont honvéd ezredessé nevezte ki.
Ezután Guyon Richárd mintegy 10 ezer katonából álló sereggel üldözőbe vette és a határig üldözte Balthasar Simmunich császári-királyi altábornagy seregét, majd Görgey Artúr vezérőrnagy leváltotta a dandár éléről. Innentől megromlott kettejük viszonya.

Guyon ezredes a nagyszombati csatában ismételten kitüntette magát, de a csata végül magyar vereséggel ért véget. 1849 elején a fel-dunai hadtest egyik hadosztályának lett a parancsnoka, akikkel a felvidéki bányavárosokba vonult vissza. Legnagyobb hőstette, a branyiszkói áttörés nélkül aligha kerülhetett volna sor a dicsőséges tavaszi hadjáratra.

Guyon önbizalmára jellemző, hogy a hágó megtámadása előtt előre megírta a győzelemről szóló jelentését, csak a halottak és a sebesültek számát hagyta üresen, majd az első sikertelen roham után maga állt az élre és vezette a támadást.

Görgey a „tiszafüredi zendülés" néven elhíresült eset után feloszlatta Guyon hadosztályát, de Kossuth Lajos vezérőrnaggyá léptette elő, és a komáromi erőd parancsnokává nevezte ki. Az ostromlott erődbe kalandos úton, álruhában, házaló zsidónak öltözve nem tudott bejutni, bejutott hát egy huszárszázad segítségével, de előtte harcolt még a nagysallói ütközetben is.

Júniusban a tartalék hadtest hadosztály-parancsnoka, később a bácskai hadtest parancsnoka volt. Győzelmet aratott a kishegyesi ütközetben és a fegyverletételig harcolt. Bem altábornagy megsebesülésekor rövid időre a magyar sereg vezérkari főnöke, majd főparancsnoka lett.

A szabadságharc leverését követően, 1849. augusztus 22-én Bem altábornaggyal együtt hagyta el Magyarországot, hogy a törökországi emigrációhoz csatlakozva folytassa a harcot. Kossuth Lajos Vidinben altábornaggyá léptette elő. Miután Guyon angol állampolgár volt, szabadon mozoghatott Törökországban, így Konstantinápolyban Kossuth félhivatalos diplomatájaként tevékenykedett.

A török haderő a krími háborúban szívesen fogadta a harcedzett magyar katonákat, így a kalandokat kereső Guyon Richárd hamarosan török tábornok lett Hursid pasa néven (itt feltétel volt az iszlám hit felvétele, Kmety György Iszmail pasa néven, Bem tábornok pedig Murad pasa néven lett török tábornok). Először Damaszkuszban szolgált, majd az anatóliai hadsereg vezérkari főnöke lett, végül visszakerült a fővárosba.