Hiába tiltják, mégis használják a vegyi fegyvereket

Klórgáz

Sárga felhő takarta el a napot Ypres közelében 1915. április 22-én, 18 órakor. A francia hadsereg két hadtestének katonái nem tudták mire vélni a dolgot, s úgy döntöttek jó lesz visszahúzódni a lövészárkokba; a katonák ekkor még nem is sejtették, hogy a németek tömény klórgázt engedtek szabadjára, amit a szél éppen a védelmi vonalak felé sodort. A lövészárok – körülbelül hat kilométer szélességben – hamarosan megtelt fuldokló emberekkel, akik közül több ezren azonnal meghaltak, de még sokkal többen szereztek borzalmas sérüléseket. A második ypres-i csata azóta is erről a szomorú tényről híres: itt vetettek be először nagy mennyiségben harci gázt. A klórgáz vízzel érintkezve sósavvá alakul, és elpusztítja a szöveteket. A halálos dózist kapott áldozatok általában saját testnedveikbe fulladnak bele, míg a szembe kerülve vakságot okozhat. A klórgáz bevetését is tiltja a Vegyifegyver-tilalmi Egyezmény, azonban a klórt széles körben használják például víztisztításhoz és gyógyszerkészítéshez, így a teljes betiltása elképzelhetetlen.

Mustárgáz    

A mustárgázt szintén a németek vetették be először az első világháborúban, 1917 júliusában a belgiumi Ypres közelében. A tiszta kén-mustárok szobahőmérsékleten színtelen, viszkózus folyadékok. A szennyezett formájukból készített harci anyagok sárgásbarna színűek, mustárra, fokhagymára és tormára emlékeztető szaggal, innen ered az elnevezésük. A mustárgáz csak ritkán jár azonnali tünetekkel, így az áldozatok anélkül kapnak nagy dózist, hogy tudatában lennének a vegyület jelenlétének. A mustárgázmérgezés után, 24 órán belül intenzív viszketés és bőrirritáció jelentkezik, ami fokozatosan alakul át sárga folyadékkal telt nagy hólyagokká azokon a helyeken, ahol a gáz érintkezett a bőrrel. A mustárgáz gőzei könnyen áthatolnak a ruhákon, így akár az áldozatok teljes testfelszíne is megéghet. Nagyon nagy koncentrációban belélegezve a gáz vérzést és hólyagosodást okoz a légutakban, károsítja a nyálkahártyát és tüdőödémához vezet. A mustárgáz okozta súlyos kémiai égések gyakran vezetnek halálhoz, amely bekövetkezhet néhány nap vagy hét múlva. A teljesen felépülés sem túl örömteli, mivel az áldozatoknak a rák fokozott kockázatával kell számolniuk. Az ENSZ nyomozói 2016 augusztusában azzal vádolták meg az Iszlám Állam nevű terrorszervezetet, hogy 2015. augusztus 21-én mustárgázt vetett be az Aleppó tartománybeli Mareában.

Szarin

A vegyi fegyvereknek több fajtája létezik: fojtó, illetve hólyaghúzó harci anyagok (ez azt jelenti, hogy a szertől hólyagok keletkeznek a tüdőben, és a bőrön), időleges harcképtelenséget okozó és ingerlő anyagok, toxinok, valamint vérmérgek, idegmérgek. Az idegmérgek közé sorolt, színtelensége és szagtalansága miatt különösen alattomos szarint Németországban fedezték fel 1938-ban. A szerves foszforvegyület gyártását és felhalmozását 1997 áprilisában nevezte jogellenesnek a Vegyifegyver-tilalmi Egyezmény. A szobahőmérsékleten folyékony halmazállapotú, ám erősen illékony szarinból egy felnőtt esetében már fél milligramm halálos lehet. A gyilkos dózis a belégzéstől számítva 1-10 perc alatt végez áldozatával. Kezelés híján maradandó idegkárosodást szenvedhetnek azok, akik nem kaptak ugyan halálos dózist, de kapcsolatba kerültek a szarinnal. Az anyag belélegezve vagy bőrön keresztül felszívódva légzési nehézségeket és hányingert okoz. Ezután az áldozat fokozatosan elveszíti az irányítást teste felett, izomrángás, rángatózás lép fel, amelyet eszméletvesztés kísér, majd következik a halál. A szarint az 1980-1988-as iraki-iráni háborúban is használták, valamint az Aum Sinrikjo japán szekta is bevetette az 1995-ös tokiói metrótámadásban.

VX

Ha lehet tovább fokozni a borzalmakat, akkor itt a VX nevű idegméreg, amely az egyik legerősebb vegyi fegyver a világon. Az 1950-es években kifejlesztett VX-ből már tíz milligramm végzetes lehet a bőrrel érintkezve, néhány percen belül halálhoz vezethet. Az áldozat először fejfájást, fokozott nyálkatermelést érzékel, ezt követi az izomfájdalom és görcs, végül az eszméletvesztés és a fulladásos halál. Ezt az idegmérget használtak 2017 februárjában Kim Dzsong Nam, az észak-koreai diktátor, Kim Dzsong Un féltestvérének meggyilkolásához is: a férfi egy Kuala Lumpur-i repülőtéren lett rosszul miután ismeretlenek az arcához szorítottak egy, a méreggel átitatott rongyot. Kim Dzsong Nam segítséget kért a reptér biztonsági személyzetétől, de kórházba szállítása közben összeomlott a keringése és meghalt.