Hille Alfréd és a katonai meteorológia
Szöveg: Tamás Tibor | 2012. szeptember 9. 8:09A hadászati műveletek megtervezésének és végrehajtásának sikere érdekében elengedhetetlen és megkerülhetetlen a meteorológiai előrejelzések elemzése, figyelembe vétele. Hille Alfréd ezredes a XX. század egyik legkiemelkedőbb meteorológusa, a magyar katonai meteorológia megteremtője volt. Cikkünkben róla emlékezünk.
![1595941243](https://honvedelem.hu/media/cache/width_465/images/media/5f20217b95abd563170908.jpg)
fel magát. Tehetségével hamar kitűnt, piarista tanárainak is köszönhetően a
Pázmány Péter Egyetemen földrajz−történelem szakos tanárnak készült. Ám
érdeklődése csakhamar a matematika, fizika és a csillagászat felé fordult.
Tanulmányai végeztével Kövesligethy Radó világhírű szeizmológus (egyben
az egyetemi obszervatórium igazgatója) maga mellé fogadta, s beavatta a
tudományok rejtelmeibe.
Hille Alfréd fényes pályáját az I. világháború, később a II. világégés akasztotta
meg. Mindkét fronton, de a hadifogságban is helytállt, volt statisztikus és
favágó, s megtanult oroszul.
A „nagy háborúból" hazatérve a trianoni tragédiától sújtott országban
meteorológusként vették állásba, mert kitűnő szakembernek és jó hazafinak
tartották már akkor is.
Hille légállapotmérés ürügyén, úttörő magaslégkör-kutatási eredményei
révén elérte, hogy e vizsgálatok okán a Szövetséges Ellenőrző Bizottság
engedélyezzen – idővel egyre bővebb létszámú és gyakoribb – repülőgépes
felszállásokat. Így gyakorolhattak a pilóták, végrehajthatóvá váltak a beruházások,
fejlesztések.
1923–24-ben megalakult a Magyar Légügyi Hivatal, időjárás-kutató állomás
jöhetett létre Szegeden − mindez Hille támogatásával; a Kolozsvárról idementett
egyetemen pedig a meteorológiával is foglalkozó földrajz tanszék szervezésének
részese, vagyis a helyi geotudomány első képviselőinek egyike volt.
Hille nem volt szobatudós, gyakorta repülőre szállt. Hazánkban elsőként,
1925. május 14-én emelkedett tízezres rekordmagasságba, hogy úttörőnek
számító megfigyeléseket végezhessen. 1925–43 között 1380 felszállást hajtott
végre, átlagosan 4000 méter feletti magasságban. Nyitott gépeken, kezdetleges
eszközökkel, felhősebb időben valóságos istenkísértésként…
![1595941243](https://honvedelem.hu/media/cache/width_465/images/media/5f20217bcc74d536079453.jpg)
tekintélyek (így Réthly Antal meteorológus) között ott ült Hille Alfréd is.
Napi munkája közben, a Magyar Meteorológiai Intézet mellett a honvédségnél
Hille Alfréd tíz tanár meteorológussá képzését is megszervezte, ami szintúgy
az újjáéledő magyar meteorológia egyik pillérének számított. Másrészről
folyamatossá vált a pilótaképzés; az úgynevezett időjelző csoportok valójában vadászrepülők voltak.
E gyakorlatias tudós munkáját úgy képzeljük el, hogy tíz éven át váltott 24 órás
műszakban mért, elemzett, saját kezűleg rajzolt időlapokat, térképeket 1932-ig a honi katonai repülés akkori központjában, Mátyásföldön. Ezt követően az
Országos Meteorológiai és Földmágnesességi Intézetben a 2. emeleti, tűzfal
melletti kicsiny, igen szerény szobában dolgozott.
![1595941243](https://honvedelem.hu/media/cache/width_465/images/media/5f20217c1ad07357275449.jpg)
Hírlap honosított meg. Hille Alfréd személyes szikratávírós, telefonos
adatgyűjtés után maga elemezte s írta meg (nagy műgonddal) a jelentést,
rajzolta meg a térképet, s vitte át a szerkesztőségbe. Pedig a katonai és a polgári
repülésmeteorológiai hálózat, valamint a hasonlóan máig nagy jelentőségű
balatoni és a dunai viharjelzés megszervezője, a szegedi egyetem magántanára
volt!
1945-ben sem tudták rábírni arra, hogy hazáját elhagyja. Tovább ingázott
Ormódi utcai szerény, de virággal borított lakhelye és a szolgálatok között.
Döntő szerepet játszott az 1946-ban meginduló polgári repülőforgalom
megszervezésében; a budaörsi, majd a ferihegyi repterek és repülési útvonalak
kijelölésében. Elévülhetetlen érdemei sorát gyarapította a felsőfokú
meteorológusképzés megindításával. Emellett az ELTE-n tanított, folyamatosan
publikálta tanulmányait, cikkeit. Repülésmeteorológiai tankönyveit hosszú időn
át használták az egyetemen.
A Magyar Honvédség Geoinformációs Szolgálata, valamint az MH
Összhaderőnemi Parancsnokság állományába beosztott meteorológiai csoportok számára Hille Alfréd példaképül szolgál. Ez a tatáros, szikár alkatú
ezredes rendkívül képzett, abszolút szaktekintély volt; világnyelveket beszélt,
a „Használni, segíteni, sosem ártani!" alapelvet vallotta.
Szerfölött szorgalmas, szerény, szívós, kollegiális, kitartó tulajdonságai mellett
az ízes dél-alföldi – káromkodásmentes, halk – beszéde, családiassága vagy
épp kertszeretete tette kedvelt kollégává. Matuzsálemi korban, a virágai között
hunyt el. Munkatársai, tanítványai kísérték utolsó útjára, emlékét azóta híven
őrzik. Emléktáblája ott függ a siófoki viharjelző obszervatórium falán, amelyen
minden év szeptemberében koszorút helyeznek el.
![1595941244](https://honvedelem.hu/media/cache/width_465/images/media/5f20217c59f8b698979475.jpg)
Fotó: Archív