Hidak, melyek összekötnek múltat és jelent
Szöveg: Bányász Eszter | Fotó: Rácz Tünde | 2024. november 16. 7:47„Az életrajzokból és életutakból az látszik, hogy ezek az emberek elképesztően sokat dolgoztak. A szerencse mindenki életében jelen van, de aki nem felkészülten várja, az az adott pillanatban nem fog tudni élni vele – ez a könyv egyik fontos üzenete” – hangsúlyozta dr. Padányi József nyugállományú vezérőrnagy, Balla Tiborral közösen írt, tizenhárom magyar kötődésű katonai műszaki kiválóság életművét feldolgozó kötetük könyvbemutatóján, a Bálna Honvédelmi Központban.
A magyar katonai műszaki terület vívmányait összefoglaló utolsó nagy mű 1938-ban jelent meg, mégpedig Jacobi Ágost tollából. Nem vitás, hogy a Balla Tibor hadtörténész és dr. Padányi József nyugállományú vezérőrnagy alkotta szerzőpáros – aki többek között a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Katonai Műszaki Doktori Iskolának vezetője – Katonai műszaki kiválóságok című gyűjteményes kötete hiánypótló. Egy hadtörténész és egy műszaki tiszt együttműködése érdekes eredményt hoz, hiszen mindkét tudományterületnek megvan a maga bevett módszertana és szemléletmódja, a kettő összekovácsolódása azonban új ötleteket szül. Így képezte részét az írói munkának többek között, az elhunyt katonai műszaki szakemberek nyughelyének felkeresése is.
„Csakis olyan műszaki harccselekmény érhet el sikert, amely nemcsak harcászatilag van megalapozva, hanem amely egyúttal műszakilag is kellőleg alá van támasztva. [...] Mert, ha a harcászat ismeri a véletlent, alkalmazza a meglepetést és számol a szerencsével is, addig a műszaki csak a biztosat ismeri, mert kétszerkettő az ellenség háta mögött is négy” – idézet Molnár Páltól, a könyv róla szóló fejezetéből.
A Zrínyi Kiadó gondozásában nemrégiben megjelent műben egyaránt helyet kaptak a 19. és 20. század nagy hídépítő, utász, valamint erődítési műszaki tisztjei. Ahogy a szerzők kiemelték, „a maga területén mindegyik valami nagyszerűt alkotott” – legyen az egy ma is álló erődítmény Bosznia-Hercegovinában vagy a második világháborút végig kísérő hídfejlesztések bármelyike, melyek a mozgástámogatás legégetőbb kérdését jelentették akkoriban. Mint a könyvbemutatón elhangzott, „a kötetből nem csak egy-egy élet rajzolódik ki, hanem teljes korszakok – úgy a technikai fejlődésé, mint a történelmiké.”
„Legfontosabb alkotásával több mint 100 évre, egészen a második világháború időszakáig sikerült befolyásolnia az összes európai hadihídrendszert” – részlet a könyv Karl Freiherr von Biragoról szóló fejezetéből.
„Minden szakmának van egy evolúciós fejlődése, mely nagyon sok új eredményt hoz, a régi ismeretek egy része azonban lepereg, egyszerűen nincs rá igény” – emelte ki dr. Padányi József, példaként említve az első világháborúban katonai kiválóságok által tervezett kötélpályákat az Alpok hegyvonulatán. Mint emlékeztetett, a műszaki szakterületen napjainkban is a saját csapatok mozgásszabadságának biztosítása a legfőbb feladat, ahogy arra az orosz-ukrán háború is rámutat.
„A hidak mindig többet jelentettek, mint két part összekötését: összekapcsolt népeket, kultúrákat, időt és teret. Herbert Ferenc élete is hasonló jelkép.” – részlet a könyv Herbert Ferencről szóló fejezetéből.
„Nagy idők nagy embereket nevelnek vagy nagy emberek hoznak létre nagy időket – eldönthetetlen kérdés” – fogalmazott dr. Padányi József a kötet folytatásának lehetősége kapcsán. Mint szerzőtársa is kiemelte, a katonai műszaki szakterület témája, – annak minden jeles képviselőével együtt – szinte kimeríthetetlen.
„De azt hiszem, hogy teljesen megvilágítom, ha ismétlem azt az igazságot, hogy a haladásért, a fejlődésért való küzdelem azért kötelessége minden komoly magyar katonának, mert kétségtelen dolog, hogy a nemzetek álladó harcában a jobban felkészültnek nagyobb kilátásai vannak a végső győzelemre, ami számunkra nem lehet más, mint Hazánk, nemzetünk boldogulása [...].” – idézet Schindler Szilárdtól, a könyv róla szóló fejezetéből.
