Késlekedés okozta Bem vereségét Nagyszebennél
Szöveg: Draveczki-Ury Ádám | 2019. január 21. 18:24Százhetven évvel ezelőtt, 1849. január 21-én kezdődött Nagyszeben ostroma. Bem József tábornok és katonái ezzel az alkalommal sikertelenül próbálkoztak bevenni a várost.
1848 decemberében vette át az erdélyi magyar csapatok irányítását a lengyel származású Bem József tábornok, akinek nagyon nehéz helyzetben kellett fordítania a honvédok hadiszerencséjén: a Puchner Antal által vezetett császári csapatok és az őket segítő román erők sikeresen nyomultak előre, és módszeresen szorították vissza a szabadságharcban kovácsolódott hadat. Bem legfőbb célja így az volt, hogy megakadályozza az ellenség kijutását az Alföldre, hiszen ha Puchnernek sikerül a bravúr, gyakorlatilag szabad út vezetett volna számára Debrecen, majd Pest irányába. A tábornok azonban gyorsan bizonyított: mindössze egy hónap kellett ahhoz, hogy a román határőr-erőket visszaszorítsa Bukovinába, közben pedig áttörje a császári csapatok arcvonalát.
A problémát éppen ez a terv okozta: Czetz csak a tervezettnél később, január 21-én ért rendeltetési helyére, és mivel későn kapta meg Bem utasításait, nem tudott időben odaérni Nagyszeben alá, hogy elfoglalja a jobbszárnyat. A honvédsereg rohamai eredménytelenek maradtak, igaz, derekasan kitartottak, és egy ideig állták Puchner lovasainak bomlasztó támadásait is. Ám miután Czetz nem érkezett meg, az egyik roham eredményesnek bizonyult, ennek farvizén pedig a császári főparancsnok sikeresen vezényelt általános támadást Bem csapatai ellen. Menet közben befutott a késlekedő seregtest is, ám ekkor már ez is kevés volt a győzelemhez: mindössze arra bizonyult elegendőnek, hogy Bem rendezze a menekülésre kényszerült csapatok sorait, Puchner pedig nem tudta üldözőbe venni őket.
