Ugrás a tartalomhozUgrás a menüpontokhozUgrás a lábléchez

Különleges ballon vagy űrjármű?

Szöveg: Draveczki-Ury Ádám |  2017. május 13. 14:49

Roswell nevét még az is ismeri, akit egyébként egy cseppet sem érdekelnek az összeesküvés-elméletek. Mint a legtöbb esetben, természetesen itt is megismerhetők ma már a hivatalos dokumentumok, ám hiába a tengernyi cáfolat és nyilvánosságra hozott adat, a többség ezeknél ma is sokkal meggyőzőbbnek tart pár korai kommunikációs bakit és egy sor megkérdőjelezhető hitelességű vallomást.

Hogy szól a legenda?

1947 júniusában valami lezuhant az új-mexikói Roswell település mellett. Legalábbis a derék farmer, William Brazer erre következtetett a földjén talált fémes anyagdarabok láttán, és annak rendje-módja szerint értesítette is a helyi seriffet a vélt balesetről. Miután azonban utóbbi bejelentette a hadseregnek, hogy valamit találtak, a helyszínre egy különleges alakulat érkezett, akik hermetikusan lezárták a területet, és mindent elszállítottak onnan. A jólértesültek tudni vélték, hogy a baleset maradványait a nevadai, szigorúan titkosan őrzött 51-es katonai körzetbe vitték, erre pedig jó okuk volt, ugyanis a helyszínen egy földönkívüli űrhajó zuhant le. A megtalált tárgyi bizonyítékokat, illetve a roncsok között lelt idegen lényeket – köztük egy még élőt – szintén ide szállították, és azóta is ezen a bázison őrzik és vizsgálják a csillagközi technológiát, illetve a lények biológiai felépítését. Az amerikai kormány azóta is hét lakat alatt őrzi a leleteket, és szigorúan titkolja a történteket: azokról mindössze tizenkét külsős tud a bázis személyzetén túl, és ebben az M-12 nevű tanácsban is csak a mindenkori amerikai elnök és az ő befolyásos munkatársai, illetve tanácsadói foglalnak helyet.

1596031876


Mi történt valójában?

A kezdeti zavaros nyilatkozatok – lásd lentebb – után a hivatalos jelentések egy meteorológiai ballon lezuhanásáról szóltak, amit az amerikai légierő 1997-ben módosított: ekkor hozták nyilvánosságra, hogy valójában egy szigorúan titkos, fejlesztés alatt álló katonai eszközt veszítettek el Roswellben. A Mogul nevű, valóban a ballon-technológia elvén működő szerkezet feladata az elképzelések szerint a sztratoszféra vizsgálata lett volna, illetve elsősorban a szovjetek nukleáris tevékenységét volt hivatott kutatni. Mindez a testekre is magyarázattal szolgált: kísérleti bábukról volt szó. Ami az 51-es körzetet illeti, az amerikai kormányzat 2013-ban, közérdekű adatigénylésre adott választ a nagy kérdésre: igen, a bázis létezik, és különleges repülőgépeket, illetve repüléssel kapcsolatos ötleteket teszteltek itt teljes titokban az ’50-es évektől kezdve. Viszont földönkívüli leleteket nem őriznek Nevadában.

Honnan eredhetett a mítosz?

Ha az amerikai hadsereg valaha is alapot adott rá, hogy hazugsággal vagy nyilvánvaló tények eltussolásával vádolják, hát azt Roswellben tette. Tény, hogy a hadsereg azonnali kiérkezése és a környék lezárása helyből szokatlannak tűnhetett: mindezt a sajtó is megneszelte, és a Roswell Daily Record lap július 8-án már azzal a szalagcímmel jelent meg, miszerint a légierőnek sikerült megszereznie egy repülő csészealjat. Az igazi problémát azonban egy katonai szóvivő nyilatkozata okozta ugyanezen a napon, aki valami furcsa okból kifolyólag – mint utóbb kiderült: nem tudott a Mogulról – megerősítette a híreket a lapnak. Ezt azonban még aznap hevesen megcáfolták a vezérkar részéről, és itt került elő első ízben a meteorológiai ballonról szóló változat. Ekkor azonban már késő volt, hiszen ezek után még egy megrögzötten a realitások talaján álló emberben is feltámadt volna az egészséges szkepticizmus, hogy ha nem is földönkívüli űrhajó, de egy meteorológiai ballonnál csak különlegesebb tárgy zuhant alá az új-mexikói égből.

1596031877

Innentől fogva természetesen nem lehetett gátat vetni a híreszteléseknek és pletykáknak, és ugyan még az a hír is elterjedt, hogy maga Harry S. Truman elnök is villámgyors látogatást tette a helyszínen, a Roswell-téma idővel feledésbe merült. Hogy aztán jó harminc évvel később ismét robbanjon. Az alapot ekkor a roswelli légibázis egyik tisztje, Jesse Marcel őrnagy nyilatkozatai adták: ő annak idején kint volt a baleset helyszínén, most pedig előállt azzal, hogy voltaképpen szó sem volt ballonról, tényleg egy földönkívüli jármű zuhant le, és annak idején felettesei nyomására nem állt csak elő az igazsággal. Noha Marcel többször is ellentmondásba keveredett saját nyilatkozataival, innentől fogva a kocka el volt vetve: a modern tömegkommunikáció korában futótűz-sebességgel kezdtek el terjedni és burjánzani az elméletek arról, mi történt Roswellben. Sorra bukkantak fel a három évtizeddel korábbi eset állítólagos szemtanúi, illetve azok, akiket saját bevallásuk szerint a hadsereg valamilyen módon alkalmazott az ügyben, legyen szó temetkezési vállalkozóról vagy egészségügyi szakdolgozóról. Innentől fogva folyamatosan jelentek meg a cikkek, könyvek a témában, és az eset a kibontakozó ufódivat egyik alapvető sarokkövévé vált.

Egy állítólagos boncolásról készült felvétel különösen nagy vihart kavart, amelyen állítólagos amerikai tudósok egy állítólagos halott idegent boncolnak – természetesen gyenge hamisítványról van szó, amelyről azonban sokan a mai napig szentül hiszik, hogy valódi.
A menetrendszerű kormányzati cáfolatok persze csak olajat öntöttek a tűzre, hiszen az a gyanús, ami nem gyanús. Ugyanakkor igazságtalan lenne nem megjegyezni: akadtak, akik megengedőbbek voltak a hadsereggel szemben, és elfogadták, hogy nem idegen tárgy, hanem valamilyen nukleáris kísérletekkel is kapcsolatban lévő haditechnikai eszköz, kísérleti repülőgép, netán egyenesen egy szovjet kémrepülőgép zuhant le Roswellnél. Jellemző, hogy az 51-es körzet létezésének 2013-as beismerése sem változtatott érdemben semmit a konteósok hozzállásán, és még Donald Trump beiktatása kapcsán is számos helyen megjelent: az elnök azért volt olyan gondterhelt első hivatali napján, mert frissen felesküdött elnökként megkapta a kötelező tájékoztatást Roswellről és a földönkívüliekről.

1596031877

Roswell a popkultúrában

Magának az új-mexikói városkának természetesen nagyon jót tett a több évtizedes felhajtás, hiszen idegenforgalmi célpont – mit idegenforgalmi célpont, szabályos zarándokhely – lett az ufóhívők körében. Ami pedig a hivatkozásokat illeti, azoknak szintén se szeri, se száma: a leginkább széles körben ismert természetesen az 1996-os A függetlenség napja, amely, ha lehet, még jobban felpörgette a mítoszt a történtek ötvenedik évfordulója után, és gyakorlatilag teljesen hatástalanná tette az 1997-es jelentést a Mogulról. De az események emellett számos egyéb sorozatot, filmet, képregényt, könyvet ihlettek az évek során. Akármi is történt 1947-ben Új-Mexikóban, Roswell esete tökéletes példa arra, hogy hiába áll rendelkezésre egy teljesen adekvát, racionális magyarázat, ha egyszer a világ nem akarja elhinni azt.

1596031877
Címkékrejtélyek