Megkötötték a fegyverszünetet

Nagy esemény történt december 15-én – írja a Népszava. „Brest-Litovskban a központi hatalmak hadvezetőségei fegyverszünetet kötöttek Oroszország hadvezetőségével. Ez a fegyverszünet december 17-én délben kezdődött és január 14-ének deléig tart. Ha közben föl nem mondják, akkor magától meghosszabbitódik. Érvénye pedig kiterjed az egész orosz-román frontra a Keleti-tengertől a Fekete-tengerig. De kiterjed Ázsiára, az orosz-török harctérre és kiterjed a tengeri háborura is. A fegyverszünet nemcsak éles határvonalakat állapit meg a szerződő felek között, hanem már megteremti az uj érintkezés bizonyos föltételeit is. A szerződő felek népei barátságos összeköttetésének fejlesztésére rendszeres közlekedés indul a csapatok között. Hireket és ujságokat meg leveleket kicserélhetnek egymással. A tengereken is megengedik a kereskedelmi forgalmat és a kereskedelmi hajózást. De a legfontosabb pontja ennek a szerződésnek az, amely kijelenti, hogy a fegyverszünet célja a tartós és mindegyik félre nézve tisztességes béke megkötése és amely kimondja, hogy a szerződö felek a fegyverszüneti szerződés aláirása után nyomban megkezdik a béketárgyalást."

„(…) És most itt van a negyedik karácsony. Az első esztendő áldozatai már elporladtak a harcmezők véres rögei alatt. Egymás sarkába hágó uj esztendők uj milliókat láttak elvérezni, uj meg uj városokat és országrészeket láttak a tüz martalékává válni, porba omolni, vérbe fulladni. A világ özvegyi gyászfátyolaival be lehetne boritani az égboltozatot, óriási árvaházzá alakult át valamennyi hadviselő ország, az erdők nem győzik teremni a fejfát és a mankót, milliók senyvednek a hadifogság bus rabságában, a koplalás és szenvedés művészetében versenyeznek az országok: és még mindig nem akadt se égi, se földi hatalom, amely hatalmas szóval kimondta volna: elég! és amely meg is tudta volna csinálni, hogy: vége legyen! és hogy az emberiség visszatérjen a kultura régi állapotába" – tudatja a Népszava december 25-ei számában.

„Stockholmból irják nekünk: Az orosz forradalom tudvalevően megvalósitotta a nyolcórás munkaidőt. Egyelőre ugyan csak kormányrendelet és a munkásság közvetetlen akciója utján és nem alkotmányosan, erre illetékes tényezőktől megszabott törvénnyel. A legfiatalabb államnak jut az a dicsőség, hogy az európai parlamentek között elsőnek valósitotta meg ezt a reformot. Az ifju finn köztársaságnak már születése előtt a bölcsőjébe tették ezt a jelentőségteljes ajándékot" – olvasható az első európai törvény a nyolcórás munkaidőről a napilapban.

(A sajtószemlét az Országos Széchényi Könyvtárban megtalálható korabeli napilapok átolvasásával Takács Vivien készítette.)