Ugrás a tartalomhozUgrás a menüpontokhozUgrás a lábléchez

Négyszázhatvanhárom éve kezdték ostromolni Eger várát

Szöveg: Kovács Dániel |  2015. szeptember 9. 15:29

463 éve, 1552. szeptember 9-én kezdte körülzárni a felvidék védelme szempontjából kulcsfontosságú egri várat az ostromló török sereg. A várat mindössze kétezren védték, mégis sikerült a törökök támadásait visszaverniük, akiknek a tél közeledtével fel kellett hagyni az ostrommal, így a vár megmenekült.

1552 tavaszán indult Magyarországra Ali pasa serege, amelyet a szultán azért indított útnak, hogy megbüntesse I. Ferdinánd királyt, aki egyesíteni akarta a kettészakított Magyar Királyságot, megsértve ezzel a Porta érdekeit. A török sereg sikert sikerre halmozott útja során. Ali pasa Temesvárt ostromolta meg, miközben a hadjárat részeként Ahmed budai pasa Szolnokot zárta körbe. A zömmel zsoldosok által védett erődök nem tudtak sokáig ellenállni a törökök támadásainak, így megadták magukat. A sikeres ostromok után a pasák Szolnoknál egyesítették csapataikat, és útnak indultak Eger felé, hogy az Észak-magyarországi bányavárosokat őrző egri vár elfoglalásával koronázzák meg hadjáratukat.

1596000005

Eger eleste súlyos csapás lett volna a Felvidékre nézve, ugyanis ez az erődítmény gondoskodott a tőle északra található bányavárosok védelméről is, amelyek képtelenek lettek volna ellenállni az oszmán támadásoknak, akik így nem csupán a magyar érclelőhelyek tekintélyes részére tehették volna rá a kezüket, hanem immár a felvidék meghódításával is megpróbálkozhattak volna.
Dobó István, az egri vár kapitánya is tisztában volt az általa védett erőd fontosságával, ezért már a támadás hírére elkezdte a felkészülést. Munkára fogta a törökök elől menekülőket, kijavíttatta a falakat, és még a környékbeli parasztokat is besoroztatta, hogy növelje a védők létszámát. Ezzel együtt sem javult sokat a helyzet, hiszen Dobó alig több mint kétezer fegyveresre számíthatott a körülbelül negyvenezres ostromlókkal szemben. (többszöri segélykérés ellenére a királytól sem érkezett segítség).

1596000006

Szeptember 9-én fogta körül a várat a hatalmas török sereg, a pasák pedig levélben szólították fel Dobó Istvánt a vár feladására. A kapitány ezt megtagadta, így a török sereg hét nap múlva elkezdte az ostromot. A pasák azt tervezték, hogy először ostromágyúikkal megrongálják a várfalat, aztán a számbeli fölényüket kihasználva legyűrik a védőket. Az erőd azonban szilárdabbnak bizonyult a vártnál, így aztán hiába lőtte két héten keresztül tizenkét ostromágyú a várat, a falak nem omlottak le. Ráadásul a hadjárat végére a török készletek is megfogyatkoztak, ezért spórolniuk kellett az ágyúgolyókkal. Az ágyútűz mellett a védőknek az ostromban igen gyakorlott törökök rohamaival is szembe kellett nézniük, amelyeket kivétel nélkül sikerült visszaverniük, a megvert ostromlóknak minden alkalommal vissza kellett vonulniuk a falakról. Bár az idő előrehaladtával egyre jobban fogyott a védők ereje, a heves harcok a török sereget sem kímélték. Mivel közeledett a tél, és továbbra sem sikerült eredményt felmutatniuk, a pasák október 17-én úgy döntöttek, felhagynak az ostrommal és mentik, ami menthető.

1596000006

A magyar győzelem jelentőségét jól mutatja, hogy a következő néhány évben a törökök nem vállalkoztak komolyabb erősségek ostromára, és maga az egri vár is hosszú ideig, egészen 1596-ig keresztény kézen maradt.