Negyvennyolc éve robbantották fel az első kínai hidrogénbombát
Szöveg: Kovács Dániel | 2015. június 17. 19:38Negyvennyolc évvel ezelőtt, június 17-én zajlott le a „Hatos számú teszt”, azaz Kína első hidrogénbombájának kísérleti robbantása a Lop Nur kísérleti telepen. A robbantás sikeres volt, s ennek köszönhetően a Kínai Népköztársaság lett a negyedik ország, amelyik kifejlesztett egy termonukleáris fegyvert.
1967 június 17-én zajlott az első kínai hidrogénbomba-teszt a Lop Nur kísérleti telepen ott, ahol az első – 596-os kódnevű – atombombát is kipróbálták. A hidrogénbombát a légkörben robbantották fel, ereje felülmúlt minden várakozást. A tervezők célja az volt, hogy legalább egy megatonnás robbanást érjenek el, ehhez képest 3,3 megatonnás teljesítményt nyújtott a hidrogénbomba.
A háromfokozatú fegyvert egy hazai gyártású Tu-16, vagyis Xian H-6- os bombázó juttatta célba, amely csaknem háromezer méteres magasságban robbant fel.
A kínai tudósok rendkívül gyorsan, mindössze harminckét hónap alatt végeztek a hidrogénbomba elkészítésével, hiszen még három év sem telt el az első atombomba 1964-es kísérleti robbantása óta. Ezzel megelőzték a nukleáris fegyverek fejlesztésében élen járó Egyesült Államokat is, ahol a termonukleáris fegyver kifejlesztése nyolcvanhat hónapot vett igénybe, és a Szovjetuniót is, ahol hetvenöt hónap alatt sikerült összerakni.
Kínában az ötvenes évek végén kezdtek el, Mao Ce-tung államelnök utasítására atomfegyverek fejlesztésével foglalkozni. Akkoriban a Kínai Népköztársaság még jó viszonyt ápolt a Szovjetunióval, ennek köszönhetően Peking kísérleti nukleáris reaktort, valamint uránfeldolgozáshoz és gázdiffúziós urándúsító üzemhez szükséges berendezéseket, valamint egy részecskegyorsító ciklotront kapott a baráti országtól, amely akkor már tapasztalt atomhatalom volt. Amikor a hatvanas évek elején a kínai-szovjet kapcsolatok megromlottak, Nyikita Hruscsov szovjet pártvezető leállította a támogatást, a védelmi technológiák átadását és a szakértőket is kivonták a távol-keleti országból. Ám a kínai tudósok már olyan szintű ismeretekre és tapasztalatokra tettek szert ekkorra, hogy az atomprogram elsorvadása helyett azonban Kína folytatni tudta kutatásait és 1964. október 16-án a Lop Nur kísérleti telepen felrobbantotta első – 596-os kódnevű – atombombáját. Ezzel ötödikként belépett az atomhatalmak klubjába.
Az ázsiai nagyhatalom még a kilencvenes években is folytatott nukleáris teszteket, hogy mennyi atomfegyvert gyártottak le, csak találgatni lehet. Az egykori kísérletek helyszínéül szolgáló bázist turisztikai látványossággá alakíttatja át a kormány. Látogathatóak lesznek a kutatók által használt laboratóriumok és lakóhelyek, valamint az ott lévő háromszáz méter hosszú, légicsapások ellen védelmet nyújtó bunkeralagút is.
