Ormai Norbert, az első aradi vértanú

Először a szabadságharc történetének egyik legszakavatottabb ismerőjét, Hermann Róbertet kívánjuk idézni: „»Ami az aradi vértanúk emlékének megőrzését illeti, különösebb büszkélkednivalónk nincs« – írta 1979-ben, az aradi vértanúk peranyagait közreadó kötetében Katona Tamás, a forradalom és szabadságharc történetének egyik legjobb ismerője. A néhány éve elhunyt kiváló történész szavainak igazságát kár lenne tagadni: az aradi vértanúk többségéről mindmáig nem született kritikai, alapkutatásokon nyugvó életrajzi mű…."

Ennek alapján Hermann Róbert 2015-ben felvetette egy tizenhét kötetesre tervezett életrajzsorozat létrehozását. Kezdeményezését a neves történész így indokolta: „A tizenhét kötetre tervezett sorozatban az elsőként kivégzett Ormai Norbert honvédezredes, az október 6-án főbe lőtt, illetve felakasztott tizenhármak, az október 25-én agyonlőtt Kazinczy Lajos ezredes és az 1850. február 19-én utolsóként kivégzett Ludwig Hauk alezredes mellett helyet kap a nagy perben el nem ítélt, s az aradi börtönben nyomorúságos körülmények közepette elhunyt Lenkey János honvéd tábornok életrajza is. Hiszen Lenkey csak azért kerülte el a halálos ítéletet, mert a per során az elmezavar jelei mutatkoztak rajta, és ezért az ellene folyó eljárást felfüggesztették. A megjelenő kötetekben nemcsak a vértanúk életrajzait adjuk közre, hanem bőséges válogatást adunk fennmaradt leveleikből, hivatalos irataikból. Abban reménykedünk, hogy ezáltal nemcsak az egyes személyiségeket mutathatjuk be plasztikusabban, de hozzájárulhatunk a szabadságharc katonai történetének jobb megismeréséhez is."

Mivel az első aradi vértanú életútja számos ponton kapcsolódott Erdélyhez, a sorozatszerkesztő Süli Attilát kérte fel az életrajz elkészítésére. A mártír ezredes életútját, tevékenységének jelentőségét az alábbiak szerint foglalhatjuk össze: német nemesi családban született, tanulmányait az olmützi katonai iskolában végezte, majd 1828-ban hadapródként lépett be a 31. (Leiningen) gyalogezredbe. 1840-ben hadnagy, ekkor a galíciai lengyel hazafiakhoz fűződő kapcsolatai miatt letartóztatták. Hét év vizsgálati fogság után 1847-ben tizennégy év várfogságra ítélték. Munkács várában töltötte büntetését, ahonnan 1848-ban, magyar nyomásra amnesztiával kiszabadult. A Batthyány-kormány felterjesztésére május elején kegyelmet kapott, és Mieczyslaw Woroniecki vadászönkénteseinek századosa lett. Ekkor változtatta nevét Ormai Norbertre. 1848 szeptemberében egységével részt vett a délvidéki harcokban. Októbertől Kossuth Lajos mellett őrnagyi rangban szárnysegéd lett. 1848. december végén megbízták egy vadászezred felállításával. 1849 márciusától alezredessé léptették elő, és további három honvéd vadászezred szervezésére kapott felhatalmazást. Szintén 1849. márciustól ezredessé léptették elő, s a honvéd vadászezredek főparancsnokává és főfelügyelőjévé nevezték ki. 1849. augusztus elején benyújtja lemondását, ez azonban már nem segített rajta. A császári hadbíróság előtt hiába védekezett ezzel, szinte egynapi tárgyalás után kötél általi halálra ítélték és az ítéletet azonnal végrehajtották. Ormai ugyan nem tartozott a szabadságharc első vonalbeli szereplői közé, ugyanakkor kétségtelenül igen komoly eredményeket ért el a szabadságharc haderejének szervezése terén. Éppen ezért megérdemli, hogy emlékét megőrizzük és ápoljuk.

E téren úttörő szerepet vállalt Dr. Babós Lajos, aki maga is Ormai-leszármazott. Lelkiismeretesen átnézte a vértanú ezredesre vonatkozó levéltári forrásanyagot, ismereteit két önálló népszerűsítő kötetben és számos cikkben tárta az érdeklődő közönség elő. Ő kezdeményezte a Balassi Intézet Prágai Magyar Intézeténél a szülőháznál lévő emléktábla megvalósítását. A javaslatot felkarolta és támogatta Kelemen Gertrúd igazgató asszony és felkérte a szakmai háttéranyag elkészítésére Süli Attilát, illetve Zsigmond Attila urat, a Nemzeti Örökség Intézetének munkatársát az emléktábla megtervezésére.

Süli Attila Ormai Norbert-életrajza 2016-ban jelent meg. A kötetet bemutatták Marosvásárhelyen a Borsos Tamás Egyesület szervezésében, Sepsiszentgyörgyön a Balassi Intézet helyi fiókintézményében, Budapesten a Honvéd Vezérkar Kutatóhelyén. Idén február 7-én pedig a szerző a Prágai Magyar Intézetben tartott előadást Görgei Artúr és Ormai Norbert viszonyáról.

Fotó: archív