Requiem Csernobilért

A Kijevtől nagyjából 130 kilométerre észak-északnyugatra fekvő két város − Pripjaty és Csernobil – határában álló erőmű 11 évnyi működés után, egy felelőtlenül végrehajtott üzemi kísérlet következtében, gőzrobbanás hatására kigyulladt, majd radioaktív anyagok szabadultak a légtérbe. 1986 áprilisában a IV. reaktorban bekövetkezett detonációk során a reaktor fedélszerkezetének egy része a levegőbe repült, a tartószerkezet megroppant, az oldalfalak pedig leomlottak. A baleset után azonnal leállították a másik három még üzemben lévő reaktort is. A környező országoknak nem adtak teljes körű tájékoztatást az esetről, azonban azok saját műszeres méréseikkel kimutatták, hogy rendkívüli nukleáris incidens történt.

A kárelhárítás első momentuma az erőmű közvetlen környezetének teljes evakuálása volt. Ez Pripjaty városát és az erőmű tíz kilométeres körzetét érintette, ahonnan alig pár óra leforgása alatt több mint negyvenezer embert menekítettek különböző úttörőtáborokba, szanatóriumokba vagy szállodákba. A lakosság biztonságba helyezése után a keletkezett tüzek eloltását és a nyitott reaktor azonnali lefedését célozták a munkálatok, hogy megakadályozzák a további radioaktív anyagok kijutását. A megelőzést célzó eljárásokban 80 repülőgép és helikopter vett részt, melyek fedélzetértől homokot, márvány- és dolomitzúzalékot, valamint ólomöntvényeket dobáltak a sérült reaktorra. A gépek személyzetei jódtablettákkal, különböző kenőcsökkel és az üléseik alá elhelyezett ólomlemezekkel próbálták csökkenteni a radioaktív behatásokat. Ennek ellenére a feljegyzések azt igazolják, hogy a bevetett gépek likvidátorainak legtöbbje azóta már életét vesztette − feltehetően a bevetés alatt elszenvedett, nagy dózisú sugárzás hatására kialakult betegségekben.

A mai napig nincs pontos adat arról, hogy hány ember halálért felelős – közvetett vagy közvetlen módon − a  katasztrófa, de a becslések 30-40 ezer áldozatot számlálnak. Pripjaty területe napjainkra a külvilágtól teljesen elzárt zónává vált, melyet a természet lassan már egészen „bekebelezett". A katasztrófaturistákat azonban ez sem tartja vissza, egyik kedvelt úti céljuk az övezet.

Huszonhét évvel a csernobili katasztrófa után azt gondolhatnánk, hogy többé már nem érhetnek minket hasonló szerencsétlenségek − ennek ellenére 2011 nyarán a japán fukushimai atomerőműben történt a csernobili balesettel megegyező, 7-es fokozatú katasztrófa. Egy hatalmas földrengés és annak utóhatásai következtében három reaktorban teljes zónaolvadás történt, valamint négy reaktorblokk szerkezetileg is károsodott. Az erőműből kijutott anyagok nagy kiterjedéssel szennyezték a környezetet.

Két évvel a fukushimai szerencsétlenség után most Észak-Korea feszegeti az atom „tűrőképességek határait". Az ország kísérleti jelleggel már 2006-ban, 2009-ben és 2013 februárjában is atombombát robbantott. A legutóbbi észak-koreai robbantás nemzetközi felháborodást és az ENSZ részéről újabb szankciókat váltott ki, mire Phenjan szóbeli fenyegetést intézett az Egyesült Államok, Dél-Korea és Japán felé. Az USA-t atomfegyver bevetésére, míg Dél-Koreát és Japánt esetleges rakétatámadásra figyelmeztette.

Jelenleg minden érintett ország hadkészültségben áll, a civil lakosság pedig csak remélni tudja, hogy nem történik a csernobilihez vagy a fukushimaihoz hasonló atomkatasztrófa.

Fotó: archív