A harcedzettség csak harci részvétellel szerezhető meg

Magyarország Baghlanban: a magyar tartományi újjépítési csoport tevékenysége 2006-2013 címmel rendeztek konferenciát csütörtök délelőtt a Magyar Külügyi Intézetben (MKI). Előadásában Siklósi Péter elsőként Magyarország nemzetközi megítélésének javulását emelte ki a PRT hozadékai között. „Volt olyan idő, amikor ez volt az értékelés legfőbb szempontja, az értékelés pozitív oldala" – fogalmazott a Honvédelmi Minisztérium védelempolitikáért és védelmi tervezésért felelős helyettes államtitkára. Mint mondta, a NATO-n belül alapvetően két fő szempontrendszer szerint ítélik meg egymást az országok: az egyik a közös védelmi erőfeszítésekre szánt költségvetési hozzájárulás, a másik pedig a műveletekben való részvétel. „Amennyiben azt nézzük, az egyes tagállamok miként teljesítenek a saját erejükhöz képest, utóbbi kategóriában Magyarország a legjobbak közé tartozik a szövetségen belül, sőt, létezik olyan mérőszám, amiben elsők vagyunk" – mutatott rá.

Konkrét, objektív hasznok

A saját objektív hasznok közül Siklósi Péter a harci tapasztalatok, a harcedzettség megszerzését nevezte meg legfontosabbként. „A technika és a mutatószám keveset ér harcedzettség nélkül, a harcedzettség pedig csakis harci részvétellel szerezhető meg. Ez egy egyszerű összefüggés, azonban eleinte nehéz volt itthon elfogadtatni. Egy ilyen éles harci helyzet felrázza az elkényelmesedett rendszert, hiszen egész más a gyakorlótéren, elméletben, papíron kiszámolni, mennyire vagyunk jók, mint amikor valóban éles eszközökkel lőnek ránk" – mondta a helyettes államtitkár. Siklósi Péter megemlítette: a misszió a nemzetközi, elsősorban az amerikai kapcsolatokban mind politikai, mind katonai vonalon konkrét hasznot hozott. Ennek köszönhetően például az utóbbi néhány évben mintegy 40 millió dollárnyi eszközt, felszerelést, képzést kaptunk az amerikai szövetségesektől ingyen, és ezek között olyan hi-tech képességekre is szert tettünk, amelyekkel a honvédség azelőtt nem rendelkezett. Ilyen például a JTAC képesség.

Siklósi Péter összességében úgy értékelte a PRT éveit, hogy a tanulási folyamatban néhol előfordulhattak kisebb-nagyobb fennakadások, a védelempolitikai részen azonban nem követett el komoly hibát Magyarország. „Tanulság, hogy az átfogó megközelítést (comprehensive approach) Afganisztánban is alkalmazni kellett, és ezen a téren van még mit tanulnunk. Emellett úgy gondolom, jobb lett volna, ha a civil oldal Magyarországról többet tud fordítani erre a vállalkozásra, mert a PRT így erősen lejtett a katonai oldal irányába" – fogalmazott. „Afganisztán ma már nem az az ország, amelyik tíz éve volt: a helyieknek elege van a folyamatos háborúskodásból, a lakosság nagyrésze nem akar háborúzni, és a háborúban érdekelt kisebbség egy jelentős része is inkább pakisztáni" – mondta a közép-ázsiai ország jövőjére nézve Siklósi Péter.

Erősödő interoperabilitás

Magyarország egészen új típusú feladatot vállalt el a PRT vezetésével, amely öregbítette nemzetközi hírnevünket, és komoly fejlesztési hatást gyakorolt a honvédség képességeire – fogalmazott Sztáray Péter. „Bárhová megyünk, ahol szóba kerül Afganisztán, mindenütt tudják, hogy méretünkhöz, költségvetési lehetőségeinkhez képest komoly mértékben járultunk hozzá az afganisztáni misszióhoz" – szögezte le a külügyi tárca biztonságpolitikáért felelős helyettes államtitkára, aki szintén úgy értékelte: a honvédség jól teljesítette a nehéz feladatot. A jó hírnév és a későbbi műveletekben hasznosítható szakismeretek megszerzése mellett előnyként említette a képzési képesség erősödését, illetve az interoperabilitási szint növekedését úgy nyelvi, mint katonai és technikai vonatkozásban. Szintén kiemelte a Honvédelmi Minisztérium és a Külügyminisztérium pozitív, hatékony együttműködését, illetve azt is, hogy más NATO tagállamokhoz képest Magyarországon még a veszteségek ellenére is széles politikai és társadalmi támogatottság övezte a műveletet.

Siklósi Péterhez hasonlóan Sztáray Péter is úgy fogalmazott: a magyar PRT szerkezete a nemzetközi trendekhez képest aránytalan volt, és sokkal nagyobb súllyal vettek benne részt a katonák, mint a civil szféra. Ennek a nemzetközi fejlesztési költségvetés alacsonyabb volta éppúgy szerepet játszott, mint a hasonló vállalkozásokra alkalmas hazai nem-kormányzati szervek kis száma.

Fotó: Rácz Tünde és archív