Tábori rabbik Ferenc József császár és király haderejében
Szöveg: Szabóné Szabó Andrea alezredes | 2016. november 1. 8:28„Franz Joseph málkénu” – Ferenc József a felekezetközi béke, a művészet és a tudomány pártfogója címmel szervezett tudományos konferenciát az Országos Rabbiképző – Zsidó Egyetem, az SZTE-BTK Néprajzi és Kulturális Antropológiai Tanszék és az MTA-SZTE Vallási Kultúrakutató Csoport, október 27-én, Budapesten.
A konferencia fővédnöke Habsburg György rendkívüli és meghatalmazott nagykövet volt, aki videó üzenetben köszöntötte a konferencia résztvevőit. A konferenciával a Rabbiképző Intézet egykori névadójára emlékezett I. Ferenc József császár és király közelgő halálozási jubileuma okán.
A rendezvény I. Ferenc József felekezeti értelmezéseit, a modern fejlődés-gondolat korabeli megjelenéseit, az uralkodóház önmagáról kialakított képét és ennek társadalmi percepcióját, valamint Ferenc Józsefnek és korának különböző közösségi emlékezettörténeteit járta körül.
A magyar és a közép-európai zsidóság esetében a 19. századot a társadalomtörténeti kutatások a társadalmi felemelkedés és integráció időszakaként tartják számon. Az uralkodó a dualizmust a tudomány és a művészet fejlődésének korszakaként fogta fel. Ferenc József önmagára népei és birodalma egysége őrzőjeként, valamint a felekezetek közötti béke védelmezőjeként tekintett.
A konferencián a Honvéd Vezérkar Tudományos Kutatóhely képviseletében Bíró Ákos önkéntes műveleti tartalékos százados tartott előadást, „Kétfejű sas Dávid Pajzsán – Tábori rabbik Ferenc József császár és király haderejében" címmel.
A kutatóhely munkatársa kiemelte: Ferenc József jól ismert toleranciája a zsidóság irányában az állam és a társadalom minden szintjén megnyilvánult. Nem volt kivétel a hadsereg sem, ahol minden fegyvernemben és minden rangosztályban találhattunk zsidó katonákat, beleértve a tábornoki kart is. Bíró Ákos elmondta: bár békében a helyőrségekhez közeli hitközségek biztosították a katonák vallási igényeinek kiszolgálását, és mindössze néhány tábori rabbi szerepel a fegyveres erők sematizmusaiban, a világháború idején az uralkodó zászlói alá sereglett több tízezer zsidó katona mellett 114 tábori rabbi szolgált aktív állományban a császári és királyi haderőben, a Magyar Királyi Honvédségnél, és a császári és királyi Landwehrnél. Ezek a rabbik civil rabbiállásaikat hagyták ott azért, hogy hit testvéreiket a frontvonalak közelében segíthessék, erőt adva számukra.
Az előadó hangsúlyozta, hogy sokan közülük magas kitüntetéseket is kiérdemeltek: legtöbbször a Ferenc József Rend lovagkeresztjét vagy Koronás Arany Érdemkeresztjét kapták meg elismerésként. Szimbolikus, hogy az uralkodó a róla elnevezett Rabbiképző Intézet végzettjeit az ugyancsak önmagáról elnevezett Rend jelvényeivel tüntette ki, mikor arra alkalom nyílt.
Fotó: dr. Glässer Norbert
