Ugrás a tartalomhozUgrás a menüpontokhozUgrás a lábléchez

Tíz híres fotó a koreai háborúból

Szöveg: Révész Béla |  2016. február 6. 10:01

1950 és 1953 között zajlott a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság és a Koreai Köztársaság, valamint szövetségeseik között a hidegháborús időszak legvéresebb fegyveres konfliktusa. Heti szubjektív listánkba tíz híres fotót választottunk a mintegy 3 millió halálos áldozatot követelő három esztendő történetéből.

A fegyveres harcok előzménye az volt, hogy a második világháborút követően az akkori szövetségesek a 38. szélességi foknál kettészelték az országot. Északon szovjet, délen pedig az amerikai csapatok szállták meg a területet, ahol mindenki a saját országának megfelelő hatalmi rendszert épített ki. 1948-ban létrejött a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság és a Koreai Köztársaság. Amikor egy évvel később az amerikai csapatok elhagyták a déli országot, Kim Ir Szen pedig 1950-ben egyesítési céllal megtámadta Dél-Koreát. Hamarosan mindkét oldalon csatlakoztak a harchoz a szövetségesek (az északiakhoz Kína és a Szovjetunió, a déliekhez ENSZ-felhatalmazással az USA-n és Anglián kívül kívül még számos tagország), s a konfliktus csak 1953. július 27-én ért véget, igaz, akkor is csak egy tűzszüneti egyezménnyel, amelynek értelmében a határok visszaálltak a 38. szélességi fok környékére.

* * *

Az ember, aki atomot használt volna

1596008405


Douglas MacArthur tábornok elég megosztó figura volt az amerikai hadseregben. Lobbanékony természete, dühkitörései és ravasz taktikázása legendássá tették az egyébként kiváló katonát. Konfliktushelyzetben azonnal bevethető volt, nem véletlen, hogy a koreai háborúban ott találjuk a katonai vezetésben. 1951. április 11-én azonban már Washingtonban is betelt a pohár, miután az önfejű tábornok minden létező fórumon hangoztatta tervét, mely szerint nem tárgyalásokat kell folytatni a 38. szélességi fokról, hanem nemes egyszerűséggel meg kell támadni Kínát, s ha kell, atombombát kell ledobni rájuk. Truman elnök villámgyorsan felmentette beosztásából MacArthurt, aki ezen a fotón még vígan robog dzsipjével, 1950. január 1-jén, Szöul közelében.

Alagút

1596008405

A vietnami háborúhoz hasonlóan a koreaiban is sikeresen használták a földbe vájt, jól álcázott gödröket és az alagutakat. A Pulitzer-díjas Max Desfor fotóján amerikai katonák tisztítanak meg egy földalatti járatot 1950 szeptemberében, Szöul közelében.

Tragédia vagy statisztika?

1596008406


Kormányzati források szerint az amerikaiak több mint 36 ezer embert veszítettek. Dél-Korea 138 ezer katonát és 373 ezer civilt tart számon áldozatként, ez a szám Észak-Korea esetében 215 ezer, de további százezer emberük tűnt el vagy esett fogságba. A kínai beavatkozás mutatói a legdöbbenetesebbek, az egymásnak ellentmondó információk nagyjából 400 ezer halottról számolnak be. A háború összesen mintegy 3 millió áldozatot követelt. A fotó 1950. szeptember 2-án készült Dél-Koreában.

Baj/társak

1596008406

Az olyan jellegű képek, amelyek a vietnami háború pacifista mozgalmainak mindennapos propagandájához már szervesen hozzátartoztak, a koreai konfliktus idején is szép számmal készültek. Al Chung 1950. augusztus 28-án készítette el híres fényképét az ütközet után bajtársát vigasztaló amerikai katonáról.

Híd, ami elválaszt

1596008406

Max Desfor fotós már a japán atombombák pusztítását bemutató fotóival a szakma élvonalába emelkedett. Ott volt a koreai háborúban is, egyik leghíresebb fényképét 1950. december 5-én lőtte. A fotón a kínai csapatok elől menekülő emberek láthatók, akik a Taedong folyó felrobbantott hídjának roncsain próbálnak meg átjutni a túlpartra. Desfor elmondása szerint dermesztő hideg volt, a legyengült és átfagyott emberek tucatjával zuhantak a jeges folyóba. A döbbenetes erejű képért a fotós egy évvel később megkapta a Pulitzer-díjat.

Harcok, arcok

1596008406

Bár a kínai fegyveresek már 1950 októberében végrehajtottak akciókat az észak-koreai területeken, MacArthur tábornok biztos volt egy mindent elsöprő támadás sikerében. A dél-koreai katonák a fotón északi foglyokat ejtenek 1950. november 16-án. MacArthur 24-én indította el fő támadását, ám egy nappal később Kína 450 ezer katonával jelent meg észak felől, így az offenzíva összeomlott, az amerikaiakat pedig hamarosan visszaszorították.

A kéz, amely…

1596008407


Az 1950/51-es kemény telet mindkét fél hadserege megsínylette. Mindennaposak voltak a fagyási sérülések, a civilek körében pedig aratott a hideg halál. A harcban elesett halottakat vastagon betemette a hó. Az 1950 decemberében készült fotón egy dél-koreai katona holttestéből mindössze ennyi látszik.

Pokoli látvány

1596008407


1951 áprilisában és májusában az amerikai erők sikeresen állították meg a kínai csapatokat  azok „tavaszi hadjáratai" során. A szövetségesek szinte mindent bevetettek, amivel károkat okozhattak az ellenségnek és demoralizálni tudták azt. Ilyen volt a vietnami háborúban már rutinszerűen alkalmazott napalm használata is. A fotó Észak-Koreában készült 1951. május 10-én, egy B-26-os támadásakor.

Csendhalál

1596008407


Az első amerikai katonák a 8. hadsereg tagjai voltak. Ők addig Japánban láttak el megszállási feladatokat, s a hadvezetés elég nagy kockázatot vállalt azonnali bevetésükkel, hiszen többnyire újoncok és teljesen tapasztalatlanok voltak. Az északiak 1950 júliusának első heteiben könnyedén söpörték félre az amerikaiakat, akik mellé azonnal erősítést kellett küldeni. A felvétel a halott amerikai katonáról július 10-én készült, s jól látható, az északiak miként gondolkodtak a hadifoglyok sorsáról.

Menekülők

1596008407


Az egyik legikonikusabb fotó a háborúból. 1951 júniusának elején készítette az amerikai légierő egyik tisztje. Egy lány a testvérét viszi a hátán, a háttérben egy M-26-os harckocsi látható. A fotó készültének körülményei nem tisztázottak.

(Korábbi Top 10-es összeállításainkat ide kattintva olvashatják!)