Tíz tény a hidegháborús atom-tengeralattjárókról
Szöveg: honvedelem.hu / mult-kor.hu | 2019. február 4. 17:56A hidegháború alatt a szovjet és amerikai tengeralattjárók úgynevezett „macska-egér” játékot folytattak. A két fél hajói nem bocsátkoztak fegyveres konfliktusba egymás ellen, de folyamatosan követték, üldözték egymást. Többek között ez is kiderül az alábbi összeállításból.
2. Az atom-tengeralattjárók nagy előnye az volt, hogy szinte korlátlan ideig a víz alatt tudtak maradni, így tökéletesen védve voltak egy esetleges atomcsapás esetén (első csapás). A tengeralattjárókat hamarosan nukleáris rakétákkal szerelték fel, így azok tökéletes eszközei lehettek egy lehetséges válaszcsapásnak. Az első ilyen tengeralattjárót az amerikaiak állították hadrendbe 1959-ben.
3. A szovjetek, hogy mielőbb kiegyenlítsék a félrebillent erőegyensúlyt, az amerikaiak nyomába szegődtek. 1958-ban vízre bocsájtották az első atom-tengeralattjárójukat, két évvel később pedig kirukkoltak az atomrakéták szállítására és kilövésére is alkalmas tengeralattjáróval.
4. A nagy sietség azonban visszaütött. 1961-ben a szovjet K-19 nukleáris rakétákat hordozó atom-tengeralattjáró egyik reaktora meghibásodott. A katasztrófa elkerülése végett, a hibát elhárító műszakiaknak életveszélyes körülmények között, radioaktív sugárzásban kellett dolgozniuk. A robbanást megúszták, de nyolc fő belehalt a radioaktív sugárterhelésbe.
5. A hidegháború alatt a szovjet és amerikai tengeralattjárók úgynevezett „macska-egér" játékot folytattak. A két fél hajói nem bocsátkoztak fegyveres konfliktusba egymás ellen, de folyamatosan követték, üldözték egymást.
6. A hidegháború alatt hét atom-tengeralattjáró süllyedt el (kettő amerikai, öt szovjet). Az amerikai USS Thresher 1963-as tragédiája volt a legsúlyosabb: 129 ember veszett oda.
7. Annak érdekében, hogy értékes információkat nyerjenek ellenfelükről, a CIA elindította az Azorian műveletet, amelynek célja az volt, hogy felszínre hozzák az 1974-ben elsüllyedt szovjet K-129 tengeralattjárót. A titkos művelet sikeres volt, de a költségek rendkívül magasak voltak, mai pénzben átszámolva, úgy 4 milliárd dollárt költöttek a roncs kiemelésére.
8. A Szovjetunió által 1969-ben hadrendbe állított K-222 jelzésű atom-tengeralattjáró „a habok Ferrarija" volt. A víz alatt elérte a 44,7 csomós csúcssebességet (82, 8 km/h).
9. 1955 és 1994 között az USA 179 atom-tengeralattjárót épített, míg a szovjetek ugyanezen idő alatt 245-öt gyártottak. Az amerikaiak 25-30 évig használták a tengeralattjáróikat mielőtt kivonták őket a hadrendből.
10. Bár a tengeralattjárók elhasznált reaktorai veszélyes rádióaktív hulladékok, a múltban a szuperhatalmak nem sokat törődtek ezzel. Három évtizeden keresztül a tengerek és óceánok mélyére süllyesztették őket.
