Tíz tény a szarajevói merényletről

Szerző: honvedelem.hu / mult-kor.hu |  2020. június 29. 20:00

Az előzetes tervek szerint a merénylők az akció után öngyilkosságot követtek volna el, ám a ciánkáli a próbálkozók (Nedjelko Čabrinović és Gavrilo Princip) esetében hatástalan maradt. Többek között ez is kiderül az alábbi összeállításból a szarajevói merényletről.

1596081544

1. A Ferenc Ferdinánd főherceg, osztrák-magyar trónörökös ellen 1914. június 28-án elkövetett szarajevói merénylet az Ausztria-Magyarország és Szerbia közötti konfliktus kiéleződéséhez, és így közvetve az első világháború kitöréséhez vezetett.

2. Miután az Osztrák-Magyar Monarchia 1908-ban annektálta Boszniát, a pánszláv és szerb nacionalista terrorszervezetek 1910 és 1914 között hétszer kíséreltek meg merényletet elkövetni a Habsburg-család tagjai ellen.

3. A fegyverforgatásban járatlan merénylők az akció előtt gyakorlás gyanánt távoli fatörzseket vettek célba, mozgó célpontra azonban nem lőttek.

4. Az előzetes tervek szerint a merénylők az akció után öngyilkosságot követtek volna el, ám a ciánkáli a próbálkozók (Nedjelko Čabrinović és Gavrilo Princip) esetében hatástalan maradt.

5. Az előzetes tervekkel szemben az első két merénylő nem dobta el a bombáját. Muhamed Mehmedbačić nem ismerte fel biztosan a főherceget, Vaso Čubrilović pedig megsajnálta a trónörökös feleségét, Zsófia hercegnőt.

6. Az első merényletkísérlet elkövetője, Čabrinović egy rendőrtől kérdezte meg, hogy melyik a trónörökös kocsija, mielőtt eldobta volna a bombát. Čabrinović bombája a főherceget szállító kocsi tetőponyvájáról az utcára esett, és a mögöttük haladó autó alatt robbant fel. Többen megsérültek.

7. A sikertelen merényletkísérlet után módosították a konvoj útvonalát, ám a figyelmetlen sofőrök az eredeti útvonalon haladtak tovább, ahol Gavrilo Princip lövésre készen várakozott.

8. Zsófia hercegnő haslövést kapott, Ferenc Ferdinándnak pedig a nyaki főütőerét érte a golyó. A trónörökös utolsó szavai ezek voltak: „Es ist nichts!"(Semmiség!).

9. Princip egyházi születési anyakönyve szerint 1894 júliusában, a polgári szerint viszont júniusban született. Kiderült, hogy előbbi a helyes, így nem ítélhették halálra, mivel a merénylet elkövetése idején nem volt 20 éves. A csehországi börtönbe átszállított három fő merénylő közül kettő, Čabrinović és Trifko Grabež már 1916-ben elhunyt tuberkulózisban, Princip 1918-ban halt meg.

10. A legendák szerint a főhercegi párt szállító Gräf & Stift márkájú kocsi később még számos halálos balesetet okozott, valójában azonban szinte azonnal egy bécsi múzeumba került.

Forrás: mult-kor.hu