Tizennégy éve történt a moszkvai túszdráma

Szöveg: Szűcs László | 2016. október 23. 17:35

Új fejezetet nyitott a nemzetközi terrorizmus történetében a csecsen Moszvar Barajev, amikor 2002. október 23-án – több mint negyven fegyveres élén – elfoglalta a moszkvai Dubrovka színházat, s túszul ejtett közel 912 vendéget és színészt; köztük 62 külföldi állampolgárt.

Azon a 14 évvel ezelőtti októberi szerdán, a késő esti órákban az orosz főváros egyik leghíresebb színházában éppen egy nagy sikerű musicalt, a „Nord-Ost"-ot játszották, amikor Barajev csapata megrohanta a Melnyikov utcai épületet. A terroristák követelése a csecsenföldi harcok beszüntetése és az orosz csapatok kivonása volt.

Három napi eredménytelen tárgyalás után, október 26-án, az orosz erők a katonai akció mellett döntöttek, amelyet a különleges alakulatok néhány perc alatt hajtottak végre. Az akció kezdete előtt altatógázt juttattak a színházterembe, így a kommandósok ellenállás nélkül tudták „kiiktatni" a terroristákat, akik közül egyik sem tudta működésbe hozni a testére erősített robbanószerkezetet. Sajnos azonban az altatógáz összetételével – esetleg mennyiségével – gond volt, így a mentőakció közben a túszok közül 130-an veszették életüket, illetve 40 terrorista is meghalt. A kommandósok után érkező mentőorvosok munkáját az is nehezítette, hogy az akció vezetői nekik sem árultak el, milyen összetevőkből állt a bevetett gáz.

A gáz összetételét már 2002 decemberében megpróbálta „hivatalos úton" kideríteni az orosz törvényhozás alsóháza, az állami duma egészségvédelmi bizottsága. Egyik képviselőjük hivatalosan kérte az orosz egészségügyi minisztériumot: hozzák nyilvánosságra az összetevőket. A miniszter válaszában úgy fogalmazott: mivel az antiterrorista műveletek technikai részei államtitoknak minősülnek, így a kérésnek nem tud eleget tenni. Korábban azonban annyit már elárult, hogy az akció során fentanil alapanyagú gázt használtak, amely szert a gyógyászatban is alkalmazzák és közvetlenül nem káros az emberi egészségre.

A terrortámadás megszervezésével az orosz hatóságok három csecsen származású férfit gyanúsítottak. Samil Baszajevet 2006-ban egy titkosszolgálati akció során ölték meg, Gerihan Dudajevet a mai napig körözik, Haszan Zakajevet viszont 2014 decemberében elfogták. A nyomozás szerint Zakajev – aki 12 éven keresztül hamis iratokkal bujkált a hatóságok elől – felelt a fegyverek, a robbanószerek és az öngyilkos merénylők testére szerelt robbanószerkezetek, az úgynevezett sahid-övek Moszkvába való eljuttatásáért. A robbanóanyagokat sűrített levegő szállítására alkalmas palackokban egy Kamaz típusú teherautón hozták az orosz fővárosba, a fegyvereket pedig a gépjármű alvázába rejtve. A terrorakcióhoz szükséges fegyvereket és robbanószereket Zakajev és Dudajev osztotta el a terroristák által bérelt moszkvai lakásokban.

Az „egész országot megrázó szörnyű tragédia" – ahogy Vlagyimir Putyin elnök fogalmazott a terrorakció kapcsán – eseményeit a mai napig nem derítették fel minden részletre kiterjedően a hatóságok. Az azonban biztos, hogy a Dubrovka színházi támadás az egyik legtragikusabb végű terrorakció volt a világtörténelemben. Talán csak az alig két évvel későbbi, 2004. szeptember 1-jei beszláni túszdráma előzi meg, amely során 334 túsz – köztük 186 gyermek – halt meg a kommandósok akciója során.

De ez már egy másik – tragikus – történet…