Ugrás a tartalomhozUgrás a menüpontokhozUgrás a lábléchez

Tizenöt éve semmisült meg a Mir űrállomás

Szöveg: Nyulas Szabolcs |  2016. március 23. 18:16

Pontosan tizenöt éve, 2001. március 23-án tért vissza a Föld légkörébe és semmisült meg a Csendes-óceán déli része felett a szovjet Mir űrállomás. A működési idejét alaposan túlszolgáló állomás előtte szintén tizenöt évig volt az emberiség technológiai teljesítményének szimbóluma.

Az MTI sajtóadatbankjának összefoglalója szerint a Szovjetunióban a hetvenes évek elején indult el az űrállomás-program, amely lehetővé tette, hogy az ember huzamosabb időre megvesse lábát az űrben. A Mir elődei, a Szaljut-család tagjai 1971-től teljesítettek szolgálatot. Farkas Bertalan a hatos számú Szaljuton tett űrutazást 1980-ban. A Mir tulajdonképpen ennek a programnak a csúcsát jelentette, az űrállomások új nemzedékét képviselte, és alkalmas volt arra, hogy további modulokat csatlakoztassanak az alapegységhez. A Mir magját, a szovjet űrflotta büszkeségét 1986. február 20-án indították útjára.

1596010838

A következő hónapban megérkezett az első legénység, és onnantól egészen a megsemmisüléséig szinte folyamatosan lakott volt: fedélzetén 104 kozmonauta és asztronauta fordult meg, köztük 11 ország 62 űrhajósa. Az állomás élettartamát ugyan kezdetben csak néhány évre tervezték, de több okból is végül fokozatosan kitolták azt. Hosszú életével azonban nem csak a Mir volt rekorder, hiszen lakói is egyre több időt töltöttek rajta: az orosz Valerij Poljakov 438 napon át volt a lakója, a nők közül pedig az amerikai Shannon Lucid volt a csúcstartó, ő 188 napot töltött el az állomáson.

A hosszú működés alatt több baleset és meghibásodás is történt: 1997 nyarán egy balszerencsés űrkarambol – a Szpektr modullal ütközött a Progressz teherűrhajó – már előre vetítette a Mir közelgő végét. Az első megsemmisítési dátumot 2000 nyarára tűzték ki, de még ugyanannak az évnek az elején váratlan fordulat következett be: nyugati vállalkozók az orosz féllel nemzetközi konzorciumot hoztak létre, hogy a Mirt még legalább öt éven keresztül üzemeltessék, és egyebek között turisztikai, reklámcélokra használják.

1596010838

Nem sokkal később jelentkezett az első komoly űrturistajelölt. Az amerikai Dennis Tito, aki a hatvanas években maga is az amerikai űrkutatási hivatal, a NASA mérnöke volt, hajlandónak bizonyult arra, hogy 20 millió dollárt fizessen mintegy 10 napos űrüdülésért. Ez az út ugyan meghiúsult, de az üzletember végül 2001-ben a Nemzetközi Űrállomásra (ISS) feljutott. A kiöregedett űrállomás sorsa aztán végleg megpecsételődött, amikor Mihail Kaszjanov kormányfő 2000. december 30-án jóváhagyta az Orosz Aerokozmikus Ügynökség (Roszaviakozmosz) által javasolt megsemmisítést.

A négymilliárd dollárt felemésztő, 137 tonnás űrállomás vitathatatlanul a XX. század egyik legfontosabb űrtechnikai teljesítménye volt. Működésének 15 éve egy hónapja és két napja alatt csaknem 90 ezerszer kerülte meg a Földet, amikor hajtóműveinek kiadták a végső parancsot. Az állomás nagyja elégett a Föld légkörében, de körülbelül 12 tonnányi űrszemét a Csendes-óceán déli részébe csapódott nem kis riadalmat keltve a környező államokban.