Zubbony és rúzs
Szöveg: Snoj Péter | 2014. április 20. 17:46Mindig is folytak viták arról, hogy a nőknek van-e helyük a haderőben. Az Egyesült Államokban e kérdés megválaszolása különösen hosszadalmas volt. A szabadság földjén, a bátrak hazájában igencsak rögös és hosszú út vezetett addig, amíg az első egyenruhás nő felesküdhetett.
Az első nő 1918 elején vonult be a Florida állambeli Parris Islanden a tengerészgyalogság keleti parti kiképző központjába. Ő volt Opha Mae Johnson közlegény. További 304 ifjú nő követte példáját, velük kezdődött meg az Amerikai Egyesült Államok tengerészgyalogságának első női kiképzése.
Persze, mint minden kezdet, az első kurzus sem volt épp egyszerű. Sok kérdés merült fel, köztük az is, hogy a vasszívű, oroszlántekintetű kiképzők miként is bánjanak a töretlen kedvű leányokkal. De a személyi kérdéseken túl a kiképzés vezetői arra is ráébredtek, hogy tulajdonképpen nem is tudják, hogy mit kellene oktatni a csinos tengerészgyalogos-jelölteknek.
Ezért még 1943-ban is a haditengerészet által nyújtott alapkiképzést alkalmazták, s persze kizárólag csak irodistákat, raktárosokat és egyéb hátországbeli tengerészgyalogos nőket képeztek. Az újabb áttörés ’43 májusában történt, amikor is ezredesi rendfokozatot kapott Ruth Streeter, és ezzel együtt rábízták a női kiképzés vezetését. Ugyanebben az évben további hetvenöt tiszti rendfokozatot osztottak ki az egyenruhás hölgyek között.
Miután női kézbe került a kiképzés, hamar megugrott a jelentkezők és a sikeresen végzők száma. Pár éven belül már 18 ezres legénységi állománnyal és 821 tiszttel bírt a tengerészgyalogság női részlege.
A hadvezetés azonban csak 1948-ban döntött úgy – igaz, csak ideiglenes jelleggel −, hogy nők is áteshetnek a fegyveres kiképzésen és betölthetnek olyan beosztásokat, amelyek kifejezetten terepmunkával járnak. Ezzel szemben sem a koreai, sem a vietnami háborúban nem szolgáltak nők a frontvonalakon.
A hadsereg már a második világháborúban is alkalmazott nőket berepülő és hadszíntérre szállító pilótákként, ám a tengerészgyalogságnál egészen 1973-ig kellett várniuk erre.
Noha bevetésekre nem mehettek, ez már jó előjele volt annak a hatalmas változásnak, ami 1997-ben következett be. Ettől az évtől kezdve ugyanis már választhatták ugyanazt a kiképzést, mint a férfi jelentkezők, és ugyanannak a minősítésnek köszönhetően szolgálhattak nemzetközi vizeken járőröző hajókon, illetve műveleti területeken is.
Napjainkban már külön női alegységek is működnek olyan területeken, mint például Afganisztán kevésbé veszélyes tartományai, és segítik a civil-katonai együttműködés erősítését.
