175 év – a Magyar Honvédség kialakulása és megszervezése

„1848. május 16-án hirdeti meg Batthyány Lajos gróf, felelős miniszterelnök, illetve Baldacci Manó, a Nemzetőrségi Haditanács vezetője tíz rendes, mobilis nemzetőri zászlóalj szervezését, amely alakulatokat később honvédségnek vagy honvédzászlóaljaknak fognak nevezni. Gyakorlatilag ez a reguláris magyar hadsereg szervezésének a kezdete” – válaszolta arra a kérdésre a történész, hogy miért ehhez a dátumhoz köthetjük az évfordulót.

Magyarország nem rendelkezett saját haderővel 1848-ban. A császári-királyi hadseregnek, amely a Habsburg Birodalom vagy az Osztrák Császárság hadereje volt, voltak magyarországi kiegészítésű alakulatai. „Például ötvennyolc gyalogezredből összesen tizenöt volt, amit Magyarországról és Erdélyből egészítettek ki, részint toborzással, részint sorozással. A lovasságon belül volt tizenkét huszárezred, amely nemzeti csapatnemnek számított, tehát huszárokat csak Magyarországról állítottak ki” – mondta a tudományos helyettes hozzátéve, nagyjából a honvédség szervezésének meghirdetésével egy időben, Batthyány Lajos miniszterelnöknek sikerült elérnie, hogy a Magyarországon állomásozó császári-királyi katonaságot rendeljék a magyar kormány alá. Ezzel együtt megkezdték a Magyarországon állomásozó, de nem magyar kiegészítésű egységek elvezénylését, és a más területeken, Morvaországban, Csehországban, Galíciában lévő magyar egységek hazavezénylését.

„Lényegében a honvédsereg magyarországi magyar vagy szlovák kiegészítésű császári alakulatokból, ezen belül huszárokból, gyalogosokból, az első tíz honvédzászlóaljból, az önkéntes mozgó nemzetőrségből, különböző egyéb önkéntes alakulatokból, illetve a '48 szeptemberében most már nem önkéntes, hanem kötelező alapon szervezett honvédzászlóaljakból alakult meg. Ezen kívül még voltak külföldi légiók: olaszok, lengyelek, illetve németek is kiállítottak különböző erősségű zászlóaljakat vagy lovas századokat” – fejtette ki a Magyar Honvédség létrejöttével kapcsolatban a történész. 1849 nyarának kezdetén a hadsereg legnagyobb létszáma körülbelül 160-165 ezer fő lehetett. „Óriási siker volt, hogy nagyjából egy év alatt ekkora hadsereget tudott az ország kiállítani” – hangsúlyozta.

A műsorban beszéltek még egyebek mellett a „honvéd” szó kialakulásáról is. Hermann Róbert elmondta, hogy a honvéd szó a magyar nyelvben először Kisfaludy Károly: Az élet korai című versében jelenik meg, de nem főnévként, hanem jelzőként. „Tehát, hogy ’nem csügged, s honvéd tisztét teljesíti’, tehát honvédő tisztét teljesíti. A császári hadsereg Lajtán túli, illetve a galíciai területeken állomásozó gyalogos alakulatainak voltak tartalék zászlóaljai, amelyeket csak háború idején mozgósítottak. Ezeket hívták Landwehrnek, amelynek tükörfordítása a honvéd szó” – világított rá a szó jelentésére a történész. 1848. május végén megjelenik a honvéd elnevezés, amelyet a szabadságharc végéig az egész hadseregre kiterjesztettek.

Az idei kerek évfordulóra egy vándorkiállítással is emlékezni fognak, amely teljes egészében bemutatja majd a ’48-as magyar honvédséget. A kiállítás arról is szolgál majd információval, hogy miképp alakult meg a tisztikar, szám szerint hány csatát nyertek a magyarok, milyen különböző ütközeteket vívtak, hogyan alakultak a katonai létszámviszonyok az idők során.

A rendezvény kapcsán hívta fel a műsorvezető a hallgatóság figyelmét a Magyar Honvédség által indított kihívásra, amelyet április 7-ig lehet teljesíteni. Az idei 175 éves évfordulóra emlékezve, maximum négyfős csapatokban 175 kilométert lehet lefutni.

Az adás végén azt is megtudhattuk, hogy Hermann Róbert történésznek a 175 évvel ezelőtti időszakból mely téma áll közel a szívéhez. „Ami nekem nagy kedvencem, az Görgey Artúr hadvezéri tevékenysége, csodaszerű teljesítménye” – zárta gondolatait a HM Hadtörténeti Intézet és Múzeum parancsnokának tudományos helyettese.

Az aktuális, valamint a korábbi adásokat az alábbi linkekre kattintva tudják meghallgatni:

Apple podcast

Google podcast

Spotify

Anchor