1915. április 10-11.

Suchy osztrák önkéntestársunk és Werner őrmester (intelligensebb ember, kereskedő odahaza) ma meglépnek tőlünk. Roppant érdeklődéssel lessük, hogy sikerül-e a szökésük. Jómagam nem tudok hinni benne. Egy parasztfiúnak vagy erdésznek, gazdának még tán előbb sikerülne, de két bécsi németnek − ezt nem tudom elképzelni. Hogyan akar megküzdeni a Természet ezer viszontagságával két olyan ember, akik talán még azt sem tudják, hogy a krumpli nem fán terem? De hiszen éppen azért indultak neki elsőnek éppen ők, mert nem tudják, mit csinálnak. Nagyszájú Würmsberger barátunk is velük indult el, de ő már reggelre itthon van. Állítólag lesántult.

Ma igen rossz hírek jöttek a Kárpátok felől. Az orosz határainkon belül lehet, mert olyan neveket emleget a Telegram, mint Bártfa, Sztropkó, Oroszpatak, Uzsok. Nagy is az elkedvetlenedés.