1915. december 21-22.

Négy lapot kapok, közte 3 pécsi képes kártyát, melyek ágyam fölé kerülnek a felhasított tapétába dugva négy sarkukat. A negyediken Mutterkám írja, hogy helyettesem (Moravek) házasodik. Klára egy igen megnyugtató hírrel örvendeztet meg, hogy a háztartásom berendezésekor csinált adósságokat Mamuszkám mind letörlesztette. Megértem belőle, hogy nincsenek szükségben és pénzt kérnem szabad… Nagy, aki találmányokon szokta törni a fejét, most egy összerakható ággyal kísérletezik. Ajánlom, csináljon olyan ágyat, amelyet időnként ki lehetne főzni, s a polosokat így elpusztítani. Mi időnként megcsináljuk ezt olyképpen, hogy a hóra kiállított ágyat a nagy csájáskannában hozott igen forró vízzel, néha csájával leöntözzük, úgyhogy a repedésekbe behatoló víz elpusztítja a petéket is. Sajnos az egész szobával kellene így eljárni, akkor tudnánk csak nyugodtan aludni…

Ma először látok papír aprópénzt, bélyegformákban adja ki a muszka. Az ércpénz ugyanis megfogyott valami okból.