1915. december 26.

Vasárnap. Születésnapom. 31 éves vagyok. Reggel egy kocabanda köszönt ránk, szóval méltóan kezdődik a nagy nap, de a folytatása már egészen közönséges. A Famae osztaléka 125 kopek. Állítólag az irkutszki kormányzó jár a táborban, és a muszkák nagy izgalommal nézegetik, hogy rend van-e mindenütt, hozzánk délelőttre várják. Bizonyára nekem akar gratulálni, mondom a fiúknak. De csak nem jön a derék öreg. Ez az alkalom azonban megint csak Andrást rántja bajba, az írnok keresi, hogy valamennyien itthon vagyunk-e, és rájön, hogy András megint az 5. bataillonál lehet.

A 8 szákban nekem is volt 3 lapom, ez pécsi lap a Tettyéről, egy februárban kelt Russie címzésű és egy november 8-i Mamától. Ez gyorsan jött.