1915. február 24.

Végre úgy érzem, teljesen egészséges vagyok megint, csak az a fogam sajog néha-néha, melynek aranykoronája a fekete kenyérben maradt. Régi mondás, hogy fő az egészség, de hogy itt, a fogságban mit jelent ez, azt csak akkor tudja az ember méltányolni, ha valami nyavalyán átesett. Egészen boldoggá tesz, hogy erőim teljes birtokában érzem magam.

A Telegram szerint Stanislau elesett, de Varsó áll még. Bukovinában jól állhatunk, a sorok közül így olvashatja az ember. Andrásovszky kosztpénze 5,46 kopeket tesz ki, kiosztása ünnepélyes arcok közt történik meg, s a tiszti lavkában hamarosan ehető alakra váltja át ki-ki a reá eső résznek azt a bizonyos hányadát, melyet nagy számítások után erre a célra fordítandónak ítélt.