1915. június 13-15.

A Telegram moszkvai zendülésekről ír, s a lakosságot türelemre inti. Frontunk Stry, Stanislau, Halics, Mikelajev. Amerikai jegyzék a Lusitania ügyében. A Ruskoje Slovo írja, hogy Gallipolinál a nappal elfoglalt állásokat a törökök éjjel visszaveszik. Továbbá, hogy Andrássy az új koalíciós kabinet feje, programja Erdély önállósítása.

Este 6-tól 8-ig Farkas koncertez a főúton. Befejezésül a Hymnust, utána a Gotterhaltét játssza. Levett sapkákkal énekeljük el a két dalt, s muszka parancsnokunk valami esti ájtatosságnak tartja a dolgot, áhítatos képpel figyel.
Reggel ismét felrándulunk a tábor fölötti cserjés felé, ahol elhagyott és csendes a táj, de nem soká sütkérezhetünk a homokos dombháton, egy poszt észrevesz bennünket és gorombán távozásra szólít fel. Némi jókívánságok emlegetése mellett felcihelődünk, de András kissé lassabban indul, vagy a képe nem tetszik a muszkának, s így egy puskatuslökést kap a fickótól. András odahaza is nagy gigerli, itt is minden idejét a ruhája rendben tartásának szenteli. Eddig pantallónadrágot viselt, s azt naponta vasalta, olyképpen, hogy lefekvéskor a szalmazsákjára helyezte, s reggel a legszebb beretvaéles bugban gyönyörködhetett.

Egy kis pénzhez jutva tisztismerősei révén, első dolga volt egy bricseszt vágatni, de persze nem afféle közönséges darabot, hanem olyan bővet, mint egy Zeppelin. Ez a Zeppelin-nadrág a táborban általános feltűnést kelt, az emberek megfordulnak az előkelő megjelenésű és rettenetes komolyan billegő András után, s a muszkák is megbámulják. Megérzik rajta az urat, s mert azokra sokan nem a legjobb szemmel néznek muszkaországban, azt hiszem, nem csalódom, ha ezt a puskatusütést is a Zeppelin-nadrág rovására írom. A kirándulásokat nem lehet erőltetni, hiába. Pedig oly szép vadvirágokban gyönyörködhetünk pár lépéssel a táboron kívül. Legérdekesebb a pipacs, mely itt citromsárga. Az idegen bataillonok körletébe sem tanácsos a járás, a muszkák mind gorombábbak lesznek. András, kinek igen „fontos érdeke" volt, hogy tisztismerőseivel találkozzon, eddig egy olyan távirattal szokott lejárni, melyre a továbbításhoz szükséges parancsnoksági pecsét reá volt ütve. A pecsét előtt minden muszka baka tisztelettel meghajolt.

Ma két szerencsétlenségről is hallunk. Egy germán egy magyar fiúnak valahogyan a nyakát töri, úgy, hogy a szerencsétlen meghal. A részletekről nem tudunk. Egy Nagy nevű magyar gyerek pedig a téglagyári mezei vasúton a csilléből esik ki az első dolognapon, és gerincízületénél kétszeres szakadást szenved.

Bauer ma nagy örömhírt hoz, egy csomagom érkezett hazulról.