1915. június 30.

A generális végleg elmaradt. A 6. bataillon ma nehéz próbán esik át. A gyengén táplált s fizikai megerőltetésektől rég elszokott legénységet, kivétel nélkül mindenkit, a mi német tanítónkat is, a másik táborba küldik, Werchre Udinskon még 7 km-rel túl, s ott először puszta kézzel szétszedetnek velük egy deszkabarakkot, aztán minden két embernek 4 szál deszkát kell a vállára venni, s ezzel megindulnak visszafelé. Ebédjük nem volt, óriási porban s hőségen kell cipelniük a deszkákat, úgyhogy ca. 200-an kidőlnek, ezeket a tisztek kardlappal püfölve akarják kényszeríteni további munkára. Állítólag hárman a kórházban meg is haltak. Nincs kizárva, hiszen vannak köztünk olyan lábadozók, kik nehéz sebük vagy átszenvedett nagy betegségek miatt fél lábbal még a sír szélén állnak, ezeknek éppen elég egy ilyen út.

Az egész karavánt ca. 500 fegyveres muszka kíséri, akik közül 3 szintén kidőlt. Ezek a komiszkodások mind gyakoriabbakká válnak, s a 6. bataillon vezet. Ott valami komisz fráter a parancsnok. Mi még nem panaszkodhatunk. Gyönyörű, meleg napok járnak, a Selenga már apadóban, a hóvizek rég lefolytak, remek mélykék égbolt borul a tábor völgye fölé. A germánok valahogyan kerti magvakhoz jutottak, és a barakkjuk körül uborka-, borsó-, paradicsom- és hónaposretek-ágyakat teremtettek. Most olyan szépek már, hogy öröm nézni az üde veteményeket. Esténként nagy öntözés folyik. Sajnos mi nem is gondoltunk arra, hogy Szibériában friss zöldséget is termelhetünk, valahogyan egész hamis fogalmunk volt erről az országról, és magvakhoz sem juthattunk volna hozzá egykönnyen. Ezt azoknak kellett volna elintézni, akik az orosz parancsnoksággal részünkről érintkezésben vannak. Ma vacsorához a konyháról újhagymát szereztünk, nagyszerű volt.

Újabban igen számos az erdőégés. Hol egyik, hol másik táján az égboltnak óriási, sötét füstfellegek szállnak fel a magasba, s napokig tart, míg lassan elenyésznek, hogy megint más oldalon törjenek fel. Óriási károkat csinált a tűz, még ha nincs is itt olyan értéke a fának, mint nálunk. Néha lecsapja a szél a füstöt a táborra, s fanyarkás szagú, finom ködként lebeg egész nap körülöttünk, az ember bele is bódul egy kicsit. A muszkák nagyon megfogytak a táborban, ami egyébként kellemes érzés, bár már egyet se látnánk. A postafőnök szerint a hadifoglyok már valamennyien Irkutszktól keletre vannak elhelyezve. Itt persze olcsóbban tartja őket a muszka, bár az utaztatás idáig éppen elégbe kerül neki.

Egész nap a térképet böngésszük. A galíciai frontról is másoltam egy ív cigarettapapírra, s egész stratégákká nőttük ki magunkat, mindent annyira ismerünk már a front közelében. (Zolkiev, Kamionka, Bobrka körül folynak a harcok.)