Erős NATO, működőképes európai védelempolitika

Szöveg: Draveczki-Ury Ádám | 2015. június 30. 11:18

„Az ukrán válság és a közel-keleti, illetve észak-afrikai események következtében Európa biztonsági környezete jelentősen romlott, ám a NATO hatékonyan és gyorsan reagált a kihívásokra, így a 2016-os varsói csúcs idejére egy agilisebb és erősebb észak-atlanti szövetség tagjai leszünk” – fogalmazott Hende Csaba június 30-án Budapesten, a véderő-, katonai és légügyi attasék éves értekezletén.

Kedden reggel tartották a véderő-, katonai és légügyi attasék szokásos éves értékelő és feladatszabó értekezletét a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat (KNBSZ) Bartók Béla úti objektumában, amelyen először Kovács József altábornagy, a szervezet vezetője köszöntötte a megjelenteket, majd a honvédelmi miniszter tartott előadást. Hende Csaba elmondta: Európa biztonsági környezetében erőteljes romlás következett be az utóbbi években. A Krím annektálásával, Ukrajna határainak fegyveres erővel történő megváltoztatásával olyan helyzet állt elő, amilyenre a második világháború vége óta nem volt példa Európában, emellett pedig a közel-keleti és észak-afrikai instabilitás is megoldatlan. Utóbbi térségben a kibontakozó konfliktusok humanitárius katasztrófát eredményeztek: 2014 végéig csak Irakban és Szíriában 15 millió ember kényszerült elhagyni az otthonát, a világban pedig mindösszesen 60 millióan – vagyis a második világháború óta kialakult legjelentősebb menekültválsággal nézünk szembe.

Erősebb NATO

Hende Csaba Ukrajna kapcsán elmondta: Oroszország olyan érdekérvényesítő eszközt hozott vissza a konfliktusban, amelyről azt hittük, hogy a múlté, felrúgta az európai normákat, megsértette a nemzetközi jogot, tevékenysége és kommunikációja egyaránt kihívást jelent Európa és a NATO számára. Miközben az elmúlt években a kooperatív biztonság és a válságkezelés felé tolódott a hangsúly az észak-atlanti szervezeten belül, a fejlemények következtében ismét kiemelt jelentőségre tett szert a kollektív védelem. 2014 áprilisa óta a NATO-n belül olyan megerősítő intézkedések léptek érvénybe, amelyek a szövetség egységét, szolidaritását, a kollektív védelem megkérdőjelezhetetlenségét, kikezdhetetlenségét hivatottak demonstrálni. Ilyen lépés a NATO reagálóerőinek mintegy megduplázása és a „lándzsahegy" létrehozása, illetve az előretolt vezetés-irányítási törzselemek telepítése a keleti tagállamokba. Utóbbiak közül egy a tervek szerint Magyarországon is települ majd, ennek célja a NATO-erők fogadásának és mozgásának elősegítése, felgyorsítása szükség esetén és adott esetben a régióban. Mint a honvédelmi miniszter fogalmazott, a NATO levonta a következtetéseket az ukrajnai eseményekből, és példaértékű gyorsasággal, hatékonysággal hajtotta végre a szükséges változtatásokat. Mindezek eredőjeként a 2016-os varsói csúcs idejére egy agilisebb és erősebb NATO tagjai leszünk.

Az Iszlám Állam vonatkozásában Hende Csaba rámutatott: a terrorszervezet rémuralma elől menekülők hulláma hatalmas terhet ró Európára, de ugyanígy komoly veszélyforrást jelent a szervezettel szimpatizáló csoportok és harcosok léte, majd a kontinensre való visszatérése is. A hatvanhárom nemzetet számláló nemzetközi koalíció koordinált harcai és erőfeszítései az ősz óta sikeresen folynak a térségben, ahová hamarosan egy maximum 150 fős magyar kontingens is érkezik. Ők őrzés-védelmi és kiképzési feladatokat látnak majd el Erbilben, a német−olasz vezetésű kiképző központban.

Működőképes közös biztonság- és védelempolitika

Hazánk számára továbbra is kiemelt jelentőséggel bír a nyugat-balkáni térség úgy a szoros politikai, gazdasági és kulturális kapcsolatok, mint a védelempolitika szempontjából is. A stabilizációs folyamatok a pozitív fejlemények ellenére sem befejezettek, hazánkat emellett jelentősen sújtja a térség felől érkező illegális bevándorlási hullám is. „Magyarország mindent meg fog tenni annak érdekében, hogy polgárait megvédje" − szögezte le Hende Csaba, aki egyszersmind hangsúlyozta: a térség problémáira hosszabb távon a nyugat-balkáni államok euroatlanti integrációja jelentheti a megoldást. Mi magunk is abban vagyunk érdekeltek, hogy az itteni államok közül a legfelkészültebbek – így például Montenegró – minél előbb csatlakozni tudjanak az euroatlanti integrációhoz. Magyarország emellett erős Európában, illetve működőképes európai közös biztonság- és védelempolitikában érdekelt. Az Európai Unió új, globális kül- és biztonságpolitikai stratégiája 2016 júniusára készül el. A konkrét lépések közül a miniszter a Földközi-tenger déli és középső részén, a líbiai partoknál folyó haditengerészeti műveleteket említette.

Hazánk továbbra is elkötelezett a visegrádi együttműködés irányában, e körben számos területen folyamatos és egyre szorosabb az együttműködés. Jelenleg is folyik a határokon átívelő légtérvédelmi tevékenység jogi alapjainak kidolgozása a védelmi és kiképzési lehetőségek támogatására, a legfontosabb projekt azonban a V4-es EU-harccsoport működése lesz 2016 első félévében. „A felkészülés jól halad, az időközben felmerült nehézségek ellenére is" − tette hozzá Hende Csaba, és kiemelte, hogy a Magyar Honvédség a keretnemzeti feladatokat ellátó Lengyelország mellett a második legnagyobb hozzájáruló a harccsoportban. E szerep és súly az általunk felajánlott, közvetlen légi támogatási tevékenységből fakad: a JTAC-képességre alapítva jelentős pótlólagos beruházásra került sor, kialakítás alatt áll a levegő-föld csapásmérő képesség precíziós bombák alkalmazásának segítségével. Utóbbi a térségben is úttörőnek tekinthető, és a kormány mintegy 3,5 milliárd forinttal támogatta létrehozását a HM költségvetésén felül. Emellett erősítjük együttműködésünket – többek között az iraki−kurdisztáni misszió révén – Olaszországgal és Németországgal, 2017 elejétől pedig újabb uniós harccsoportban veszünk majd részt, amelyet Olaszország vezet keretnemzetként.

Kulcsfeladatok a haza védelmében

Mint Hende Csaba elmondta, a KNBSZ feladatai nem változtak, és külön hangsúlyozta a szervezet kiemelkedő munkáját az ukrán válság vonatkozásában. A miniszter szólt arról a stratégiai fejlesztési programról is, amelynek célja, hogy a katonai titkosszolgálat az ellenérdekelt szervezetekhez hasonló vagy kedvezőbb humán- és technikai eszközparkkal lássa el rendeltetését. Ennek jegyében kerül sor az emberi erőforrás-kapacitás és -képzés fejlesztésére, a központi infrastruktúra kialakítására, illetve a kibervédelmi művelettámogató, rádióelektronikai elhárító- és OSINT-képesség fejlesztésére. „Legkésőbb 2017 elejére a KNBSZ állománya egy felújított, modern központi objektumban szolgál majd" − tette hozzá Hende Csaba.

A miniszter elmondta: a katonai attasék kulcspozícióban dolgoznak a haza védelmében. Hende Csaba a nemzetközi kapcsolattartás színvonalának további emelését kérte a külföldi országokban szolgálatot teljesítő katonai diplomatáktól, továbbá azt, hogy kezeljék kiemelten a magyar hadiipari együttműködések fejlesztését, és vállaljanak szerepet a magyar kereskedőházak szakirányú tevékenységében. Külön kiemelte egy BTR-80-as javítóüzem felépítését Bangladesben, a magyar hadiipar e kiemelkedő sikerében ugyanis meghatározó szerepet játszott a hazai katonadiplomácia tevékenysége.

Hende Csaba hozzátette: a 2016-os költségvetés jelentős mértékben magasabb, így mindent meg fog tenni a megnövekedett lehetőségek keretein belül is annak érdekében, hogy rendelkezésre álljanak a nemzetbiztonsági munkához szükséges feltételek. Zárásként azt kérte az attasétestület tagjaitól: ne csak azt tegyék meg, amit kell, hanem mindazt, amit csak lehet.