1915. november 7.

Ismét alaposan köhögök. Meghűltem, de nem a szobánk az oka, mert nagyszerű kályhánk van. Jóllehet már 23 fok hideget is mért a hőmérő, még mindig szimpla ablak mellett vagyunk, oly jól zár. A szomszéd szobában ma teszik fel a fiúk a belső ablakot. Az új starsi igen derék bácsi. Sokallotta, hogy mennyit alszunk, talán inspiciálótisztre is számított, szóval a múltkor nekiállt keltegetni bennünket, de olyan szép szóval és türelemmel rázogatta a legnagyobb hétalvót is, hogy az édesanyja se bánt különben vele.