1915. szeptember 8.

Júlia tántikám is megörvendeztet egy lappal, s az övéi mindig kiadósak. Írja, hogy béresgazdám az én kerékpáromon futkároz a határban. Persze sok lehet a dolga. De cserélnék vele. Fiatal, életerős ember, s otthon van. Szerencsés flótás. Másolom és élvezem a Gyóni-verseket, melyek úgy visszavisznek az éppen egy éve múlt első ütközeteim napjaiba.

Románia ellen csapatösszevonások történnek Brassó és Orsova körül.

Jó cipőt veszek 3 rubelért, s a tél elé egy kissé nagyobb bizalommal nézek immár. Ismét egy új ipar támadt, pörkölt mandulás cukorkát árusítók járják a barakkokat. A mandulát persze az ún. búrmogyoró helyettesíti.