21. századi felszereltség, munkakörülmények, haditechnikai eszközök

„Újonnan avatott hadnagyként 1998-ban érkeztem Tatára, szakaszparancsnoknak, az 1. harckocsizászlóaljhoz és egészen 2007-ig ennél az alegységnél szolgáltam. Kezdetben a Klapka-dandár kötelékében, aztán 2004 és 2007 között az önálló 11. Hunyadi Mátyás Harckocsi Zászlóaljnál. Ebben az időszakban bejártam a szokásos beosztásokat, voltam szakaszparancsnok, századparancsnok-helyettes, századparancsnok, majd hadműveleti tiszt” – eleveníti fel a kezdeti éveket az ezredes, hozzátéve: amikor 2007-ben a harckocsizászlóaljat felszámolták, átkerült az 1. lövészzászlóaljhoz. Ennél az alegységnél hadműveleti részlegvezető, törzsfőnök, parancsnokhelyettes és parancsnok beosztásokban szolgált, egészen 2018-ig.

„A Tatán töltött húsz évem alatt ötször voltam misszióban: kétszer Bosznia-Hercegovinában, kétszer Afganisztánban és egyszer Irakban” – emeli ki az ezredes, akit a felsővezetői tanfolyam elvégzése után helyeztek át Hódmezővásárhelyre, ahol a Kikülönített Szervezeti Elemek parancsnoka – és egyben az MH 5. Bocskai István Lövészdandár parancsnokhelyettese – lett. Mint mondja: nagyon szép négy évet töltött Hódmezővásárhelyen, és egy kicsit „fájt a szíve”, hogy el kellett jönnie onnan most, amikor már tény, hogy ismét önálló alakulat jöhet létre az alföldi helyőrségben. Ugyanakkor nagyon nagy megtiszteltetésnek vette, hogy őt kérték fel a tatai dandár parancsnoki beosztására, hiszen a dunántúli alakulat a haderőfejlesztés kiemelt helyszíne.

Mint mondja: érdekes érzéssel lépett be négy év után ismét a Klapka György Laktanyába. Hasonlóan érezte magát, mint 1998-ban, az első tatai munkanapján. „Furcsán hangzik, de nekem itt, Tatán most minden új. Az a négy év, amíg távol voltam, annyi változást hozott az alakulatnál, hogy mindent újra kell tanulnom. Megújult a laktanya, teljesen máshogy néz ki most, mint amikor elmentem. Új fegyverrendszerek jelentek meg, amelyek gyökeresen más gondolkodásmódot kívánnak. Igaz, hogy sem a harckocsizó, sem pedig a lövészszakma nem változott, de például a harckocsik esetében több mint négy évtizedes ugrásról beszélhetünk. És nemcsak a színvonalban, hanem a képzési rendszerben is. Annak idején nekünk a T-72-esekhez csak egy vezetői szimulátorunk, egy csővázas harckocsink, valamint egy töltőautomata-makettünk volt. Előbbin a harcjármű szerkezetét tudtuk oktatni, utóbbin pedig a töltőautomata kezelését. A Leopard 2-nél mindez teljesen más: a kiképzés nagyon erősen a szimulátoros rendszerekre támaszkodik. Ennek a feltételeit most alakítjuk ki a laktanyában. De ugyanez a helyzet a tüzérség vonatkozásában, ahol a D-20-as vontatott lövegről váltunk a Panzerhaubitze-2000 önjáró lövegre. A tüzérség eljárásaiban még nagyobb változást jelent ez a technikai ugrás, mint a harckocsizóknál” – mondja Tóth István ezredes.

A további haditechnikai fejlesztésekről szólva a parancsnok kiemelte: a tervek szerint a 101. Tüzérosztály átfegyverzése 2025-re lehetővé teszi, hogy az alegység elérje a műveleti képességet. „Folyamatosan érkeznek az alakulathoz a lövegek és zajlanak azok a teszteljárások, amelyek alapján használatba lehet majd őket venni. Nyilván ez hosszabb folyamat lesz, amivel párhuzamosan zajlik a katonák kiképzése is az új haditechnikai eszközre” – mondja az ezredes.

A harckocsikkal kapcsolatban az ezredes hozzáteszi: jelenleg még a Leopard 2 A4HU típusú lánctalpasokra képzik ki a katonákat. A hazai szimulációs háttér hiányában ezen felkészítések egy része Németországban és Ausztriában zajlik. Hamarosan azonban megérkeznek az első Leopard 2A7HU típusú harckocsik is Tatára, amelyek szimulátoros képzését már a laktanyában kell majd megvalósítaniuk. „Az A4-esek nagyon jó haditechnikai eszközök és segítségükkel a katonák gondolkodásmódját is át tudtuk formálni, hogy ez az eszköz már nem a szovjet technika. Így az A4-esről az A7-esre történő átmenet, reményeim szerint már könnyebb lesz” – emeli ki a dandárparancsnok.

A haditechnikai fejlesztések mellett nagyon komoly infrastrukturális beruházások is zajlanak a tatai laktanyában. Egyebek mellett teljes átalakuláson megy keresztül a kaszárnya ikonikus épülete, a Kupola. A parancsnok szerint „egy omladozó vakolatú épületből” a 21. századi igényeknek megfelelő építmény válik a szemünk előtt. S bár az épület kívül-belül megújul, jellegét és homlokzatát mégis megőrizve ad majd helyet annak az újonnan épített épületszárnynak, ahol a szimulációs központ működik a jövőben. Az építési munkálatok az év végére várhatóan befejeződnek, s bár a szükséges engedélyek beszerzése is időigényes lesz, már minden katona nagyon várja, hogy használatba vegye a megújult Kupolát.

Ugyancsak megújul a harckocsizászlóalj parancsnoki épülete, amelynek átadása szintén még az idén várható. A közelmúltban pedig birtokba vehették azt a raktárkomplexumot is, ami nagy részben megoldja az alakulat raktározási kérdéseit. A további tervekben szerepel újabb raktárépületek létesítése, illetve a majdan beérkező haditechnikai eszközök tárolására szolgáló hangárak, javítóműhelyek építése.

„Azt tervezem, hogy mindezzel párhuzamosan a toborzó tevékenységünket is erősítjük a jövőben – együttműködve a tatabányai toborzóiroda munkatársaival. Bízom benne, hogy 21. századi felszereltséggel, munkakörülményekkel, haditechnikai eszközökkel és kiképzési rendszerrel meg tudjuk szólítani a fiatalokat, hogy kipróbálják magukat a Magyar Honvédség kötelékében” – emeli ki az ezredes. Tatán is az országos szinten hiányszakmának minősülő beosztásokra várják elsősorban a jelentkezőket. Leginkább harc- és gépjárművezetőket várnak (érdekesség, hogy harckocsivezető akár már B-kategóriás jogosítvánnyal is lehet bárki), de természetesen szükség van informatikusokra, logisztikusokra, illetve lövész katonákra is. És ami még fontos – teszi hozzá a parancsnok -, hogy nemcsak katonákat, hanem honvédelmi alkalmazottakat is várnak, hiszen számos beosztást tudnak kínálni számukra is.

Kell is a katona Tatára, hiszen az alakulat a jövőben is számos műveleti feladatban vesz majd részt a tervek szerint. Tóth István ezredes elmondta: jelenleg is két nagyobb kontingensben vállal jelentős szerepet a dandár, katonái Koszovóban és Irakban szolgálnak. Emellett pedig a határvédelmi feladatokból is kiveszik a részüket.

A parancsnoktól megtudjuk azt is, hogy nemcsak az idei év, hanem 2023 is jelentős feladatokat tartogat a tatai katonák számára. Mindamellett, hogy számos hazai és külföldi gyakorlaton is bizonyítaniuk kell majd, egyik fontos kötelezettségük a kiemelt láthatóságú zászlóalj-harccsoportban való részvétel, együttműködve az alegységben szolgáló más nemzetek katonáival.