46-os könyvbemutató Szegeden
Szöveg: Gál József tartalékos százados | Fotó: a szerző felvételei | 2022. június 17. 17:50A Császári és Királyi 46. gyalogezred háborús történetének egy fejezetéről készült könyvet, „Ó, ti fiúk, barnák, szőkék” címmel, június 15-én, a szegedi Somogyi Könyvtárban mutatták be a nagyközönség számára.
A Császári és Királyi 46. gyalogezred – Szeged hadkiegészítési területtel – végigharcolta az első világháború magyar szempontból legjelentősebb ütközeteit a Doberdó-fennsíkon. Az alakulat a mai Ukrajna területén, Rohatynnál esett át a tűzkeresztségen, majd a háború kiterjedésével átvezényelték a katonákat a délnyugati frontra, ahol 1918 novemberéig teljesítettek szolgálatot, végigharcolva az összes Isonzó-i ütközetet.
A könyvbemutatón részt vett Nagy László őrnagy, az MH 2. vitéz Vattay Antal Területvédelmi Ezred 46. Heim Géza Területvédelmi Zászlóalj (2. TVE 46. TVZ) törzsfőnöke, és a megjelent kötetben egy fejezet megírását, a könyv társszerzőjeként jegyző Kiss Balázs százados, a Kiképző Század századparancsnoka. Pintér Tamással, a szerzővel és Csáki Béla történésszel, a Csongrád-Csanád Megyei Közgyűlés alelnökével a könyvtár munkatársa, Kukkonka Judit beszélgetett.
A kötet hosszú évek egybegyűjtött kutatómunkájának eredményeként ölthetett formát. A kutatások országhatárokon átívelő folyamat részei. Olaszországban több helyszíni bejárás során keresték fel a 46-osok tartózkodási helyeit, jelentős ütközeteinek csatatereit. A levéltári munka Budapesten, Bécsben, a Csongrád-Csanád megyei levéltárban és Európa több városában folyt.
Pintér Tamás a gyalogezred hagyatékának kezelésére vonatkozó kérdésre elmondta: „nem lehet komolyan venni, aki azt állítja, hogy pontos adatokkal rendelkezik a gyalogezred elhunytjainak számáról. Biztosan 3503 fő azonosítható, de a hadműveletek folyományként a mai napig nem lehet teljes képet kapni az ezred veszteségeiről. Szinte biztos, hogy akadnak még magántulajdonban olyan naplók, fényképek, dokumentumok, amelyek az ezred hadiútjára vonatkoznak, és amelyek felbukkanása nagyban segítené a munka folytatását.”
A szerző célként határozta meg a meglévő és még elő nem került anyagok felkutatását, egybegyűjtését és rendszerezését, hogy az alakulat teljes története megismertethető legyen a nagyközönséggel. Ezenkívül kifejezte reményét, hogy a Magyar Honvédséggel meglévő kiváló együttműködés a jövőben még szorosabbá fog válni, hiszen történelmünk és hagyományaink megőrzése érdekében szükség van az összefogásra, valamint a közös munkára.
A közel kétórás, jó hangulatú beszélgetés végén lehetőség nyílt a könyv dedikálására is.
